• A PROJEKTRŐL
• ERDEINK ÁLLAPOTA
• ÁLLATVILÁG
• DENEVÉRVÉDELEM
• EREDMÉNYEK
  • 1. Erdőállapot-felmérési módszertan fejlesztése
  • 2. Erdőállapot felmérések a Börzsöny, Mátra, Aggteleki Karszt területén
  • 3. Zoológiai kutatások az Északi-középhegység területén
  • 4. denevérek állományerősítése innovatív berendezések fejlesztésével
  • 5. N2000 erdőtípusok és állatfajok állapotértékelése, javaslatok és eredmények a Natura 2000 védelem és erdőgazdálkodás felé
  • 6. Erdőkezelés hatás-monitoring rendszer felállítása
  • 7. Kommunikáció
• KAPCSOLAT
• KÉPGALÉRIA

Célok és az állatcsoportok kiválasztásának szempontjai

Az állattani vizsgálatok elsődleges célja, hogy adatot szolgáltassanak azokról az élőlénycsoportokról, amelyek hatékony védelme a szükséges elterjedési- és állományadatok hiánya miatt nem teljes mértékben biztosított. Olyan veszélyeztetett élőlénycsoportokat választottunk, amelyek életciklusukkal az erdőhöz kötődnek, potenciális előfordulásukat elsősorban speciális erdőszerkezeti elemek határozzák meg és/vagy amelyek állománybecslésére nem létezik kiforrott és megbízható módszer.

A szempontoknak megfelelő csoportok közül az odúlakó madarak, erdei denevérek és holtfához kötődő (xilofág) rovarok kerültek kiválasztásra. Ezen élőlények között jelentős a veszélyeztetett, nemzetközi és magyar jogszabályok alapján védett fajok aránya, ezen túl alkalmasak az eredmények laikusok felé történő bemutatására is, hiszen közkedvelt csoportok.

Olyan veszélyeztetett fajokról van szó, amelyek esetében az előfordulások jobban becsülhetőek, és költséghatékony módon monitorozhatóak az erdőállapotváltozók ismeretével. Ahhoz azonban, hogy ezen speciális igényű élőlényekre ez megtehető legyen, finom léptékű habitat-preferencia vizsgálatokra van szükség.

Az alábbi térkép a zoológiai mintavételek tervezett helyszíneit mutatja. A poligonok a mintavételi területek elhelyezkedését írják körül, ezeken belül találhatóak az egyes mintavételi pontok.

Xilofág rovarok

A xilofág rovarok vizsgálata az Északi-középhegység erdőségeinek közösségi jelentőségű (Natura 2000) fajaira koncentrál. Ezek a fajok a holtfa jelenlétéhez kötődnek, de ezen belül is a fajra jellemző speciális igényekkel rendelkeznek. A kiemelt fajok, amelyekre külön mintavételt tervezünk az alábbiak:

• szarvasbogár          Lucanus cervus
• remetebogár           Osmoderma eremita
• kék pattanóbogár   Limoniscus violaceus
• skarlátbogár           Cucujus cinnaberinus
• nagy hőscincér        Cerambyx cerdo
• havasi cincér           Rosalia alpina
• gyászcincér             Morimus funereus

Ezen fajokra országos felmérések Magyarországon még nem készültek, ezért minden új előfordulási adat nagymértékben hozzájárul a fajmegőrzési stratégia kialakításához. A legtöbb faj esetében populációméret-becslésre nincs lehetőség, mert veszélyeztetettségük miatt csak nem-invazív módszereket alkalmazhatunk. Ezen fajok monitorozására az egyedek megtalálása helyett az élőhelyek állapotának ellenőrzését javasolják, mert érzékeny élőhelyekről van szó (pl. korhadt holtfa belseje). Ezért is fontos, hogy pontos összefüggéseket tárjunk fel a fajok előfordulása és az erdőállomány állapota, szerkezeti elemei között. Ezáltal ugyanis nemcsak az ismert előfordulási területeken tudjuk követni a populációk helyzetét, de potenciális előfordulásukat költséghatékony módon nagyobb területeken előre tudjuk jelezni.

Három élőhelytípus vizsgálatát tűztük ki célul: az "ősmátrai" lejtőkön élő szubmediterrán tölgyesek és molyhostölgyes bokorerdők mellett a dombvidéki tölgyesek és szubmontán illetve montán bükkösök területén jelölünk ki mintavételi pontokat.

A fajok monitorozása a következő módszerekkel történik: valamennyi faj élő imágója gyűjthető egyeléssel, illetve az élőhelyen elpusztult imágók, illetve darabjaik is igen informatívak lehetnek. Minden faj lárvája faji szinten határozható, tehát ezek megtalálása is informatív. A lárvák, valamint a bepusztult imágók, és a cincérek esetében a fajra jellemző rágásképek a tápnövények adatait is növelik.

Erdőkhöz kötődő denevérek

A denevérek számára az erdő a nappali szállást, a kölykező tanyát és a táplálkozó helyet is jelenti egyben. Minden szempontból fontos a denevérek számára az erdő, még akkor is, ha egyes fajok legszívesebben barlangokban vagy épületekben ütnek tanyát. Táplálkozni ugyanis ezek a denevérek is javarészt az erdőbe repülnek, hiszen ott a leggazdagabb a táplálékkínálat a rovarok fajszámát és mennyiségét tekintve egyaránt. Az erdők vizsgálata és értékelése alapján tehát fontos szempont az is, hogy milyen a denevérbúvóhelyek mennyisége (pl. van-e sok öreg, odvas, hasadékokban gazdag fa), de legalább olyan fajsúlyos élőhelyi jellemző az is, hogy van-e megfelelő mennyiségű rovartáplálék, ami összefügg a térség erdeinek szerkezeti heterogenitásával, szintezettségével stb.

Az erdőlakó denevérek vizsgálata igen nehéz, mert állományaik nagy területen, de rejtett odvakban találhatóak, pihenőhelyeiken, a kiodvasodott, hasadt fák üregeiben vizuális egyedszámlálásuk csak destruktív módon, vagy az állomány jelentős zavarása árán végezhető. Éppen ezért az erdőlakó denevérek vizsgálata szempontjából kiemelt jelentősége van a különféle automata, vagy félautomata, speciális (ultrahang, infrakamera stb.) érzékelőkkel működő adatrögzítő készülékeknek, melyekből nagyszámú különféle típus érhető el. Ezek azonban a standard magyarországi mintavételi módszerekben nem szerepeltek és szisztematikus tesztelésük eddig nem történt meg. A ma ismert és alkalmazott monitoring eljárások alkalmazásával – hiányosságaik miatt – leginkább az erdei denevérfajok egy-egy részének jelenlétét/hiányát, jobb esetben aktuális állománynagyságát tudjuk becsülni.

A csoport nehéz megfigyelhetősége miatt az állománybecslések komoly hibával terheltek. Az erdőlakó denevérfajok állományai – szemben az épület- és barlanglakó denevérekkel – direkt számlálással nem meghatározhatók, így az állománybecslés elfogadható hibával csak speciálisan megtervezett kutatással és az adatok élőhely szerinti extrapolálásával valósítható meg.

A mintavételi helyek az erdőlakó denevérek számára legfontosabb, a Pannon biogeográfiai régióra jellemző erdei élőhelyek állományaiban kerülnek kijelölésre. A vizsgálatok a főbb erdőtípusokhoz kötődő denevérfajok összességét érintik, azonban a célzott vizsgálatokhoz a fajok eltérő igényei miatt kiválasztottunk célfajokat. Ezek a következők:

• kis patkósdenevér                   Rhinolophus hipposideros
• kereknyergű patkósdenevér    Rhinolophus euryale
• nagy patkósdenevér                Rhinolophus ferrumequinum
• közönséges denevér               Myotis myotis
• hegyesorrú denevér                Myotis blythi
• egérfülű-denevér                     Myotis dasycneme
• nagyfülű denevér                     Myotis bechsteini
• csonkafülű denevér                  Myotis emarginatus
• nyugati piszedenevér               Barbastella barbastellus
• hosszúszárnyú denevér           Miniopterus schreibersi

A denevérek vizsgálata során érdemes két időszakra osztani az évszakokat, s ennek megfelelően ütemezni a mintavételezéseket. A tavasz és a nyár a denevérek számára a kölyöknevelés időszaka, míg az ősz és a tél a nász és a több hónapos hibernálás ideje. A denevérfajok túlnyomó többsége e két időszak között vándorol, miközben a telelőhely és a nyári szállás akár 50-100 km távolságra is lehet egymástól. Célszerű ezért a kölykezés és kölyöknevelés időszakában – április, május, június és július hónapokban – továbbá a nász és a téli tanyahely keresés időszakában – augusztus, szeptember és október hónapok ideje alatt – is egyaránt felmérni a denevérállományt. A denevérekkel kapcsolatos mintavételeket és beavatkozásokat befogási és gyűrűzési engedéllyel rendelkező személyek végzik.

A mintavételi területek négy nagy tömbben helyezkednek el, amelyek a zoológiai térképen is láthatók. Ezeken a területeken belül az alábbi településekhez tartozó területeken jelölünk ki mintavételi pontokat:

• Aggteleki-karszt és térsége: Trizs, Ragály, Szinpetri, Bódvarákó, Viszló, Edelény, Bódvaszilas, Szögliget, Jósvafő, Aggtelek, Putnok és Tornaszentandrás települések közigazgatási területe
• Bükk: Kisgyőr (hársas), Felsőtárkány (Mellér-völgy és Lök-völgy), Répáshuta (Hór-völgy), Szilvásvárad (#serdő/Ispán-hegy) települések közigazgatási területe
• Mátra: Parád (Kékes) település közigazgatási területe
• Börzsöny: megközelítően 150-200 mintavételi helyen, jelenlét-hiány vizsgálat az erdőállapot térképezés eredményeihez igazodva, a teljes vizsgálati területen.

A pályázat végrehajtása során különböző módszereket kívánunk kidolgozni és tesztelni, melyek egyszerűvé, ugyanakkor hatékonnyá és szakmailag legteljesebbé teszik a kiválasztott mintaterületeken az erdei denevérfauna felmérést, illetve az eredmények alapján az állományok megőrzését. Ennek két elkülönülő eleme a denevérfelmérési módszertan fejlesztése és az erdei denevérfajok élőhelyigényének feltáró vizsgálata, amelyeket alább részletezünk.

A) Denevérfelmérés módszertani fejlesztése

A denevérek monitorozásának módszertani fejlesztése során hálózásos (mist net), automata ultrahang-detektoros (loggeres), valamint transzekt mentén végzett ultrahang-detektoros mintavételeket tervezünk. A mintavételek számára erdőtömbönként véletlenszerűen és a szakértők tapasztalata alapján az erdei denevérek számára optimálisnak tűnő helyeken (preferenciális mintavétel) is kijelölünk pontokat. A transzekt menti mintavétel 100m/ha sűrűségű, a teljes erdőtömböt lefedő nyomvonal mentén történik. Évente két mintavétel szükséges, július 15. előtt és után. Az ismétlések célja a területen előforduló szülőkolóniák és vonuló kolóniák felderítése és elkülönítése. Az egyes pontokban végzett különböző módszerek hatékonyságát külön-külön elemezzük a preferenciális és a random mintavétel esetében. A módszerek értékelésében az erőforrásigény és az adatminőség egyaránt fontos szerepet játszanak.

Az egymást követő években történő felmérések jellemző képet adhatnak az erdei élőhelyeken előforduló denevérfajok kolóniáiban, élőhelyválasztásukban bekövetkező változásokra vonatkozóan.

B) Élőhely-preferencia vizsgálatok

Mivel feltételezzük, hogy a hatékony, új monitoring rendszerek alkalmazásával sem reális a rendszeres teljes területi lefedéses vizsgálat, a kutatás fontos célkitűzése, hogy számszerű összefüggéseket állapítson meg a denevérek előfordulása, populációnagysága és az élőhely tulajdonságai között. Ezzel lehetővé válik az erdőállományfelmérés adatai alapján az egyes denevérfajok előfordulási valószínűségének becslése. A denevérállomány felmérése során a valós állapot minél jobb megközelítése a cél, mivel az adatok alapján nagy területre szeretnénk modelljeink segítségével állománybecslést készíteni.

Ennek érdekében az előzetes szálláshelyfelmérést követően standard módszereket kiegészítő, speciális módszerekkel részletes állományfelmérést végzünk. A részletes élőhely-preferencia vizsgálat során az alábbi módszereket alkalmazzuk:

• téli időszakban odvas, illetve leváló kérgű fák azonosítása, műanyag jelölőbilétával való kijelölése, pozíció rögzítése GPS segítségével
• vegetációs időszakban a télen felderített odvak endoszkópos vizsgálata (az állatok odúváltása miatt egy mintavételi helyen egy nap alatt kell elvégezni)
• egyéb alpintechnikai módszerek (kötéltechnika, kirepülő egyedek számlálása videokamerával)
• guanógyűjtés 30 percig tartott állatoktól (mérések során)
• rádiótelemetria a célfajokon (mozgáskörzet (home range) nagyság, búvóhelypreferencia, búvóhelyváltási dinamika stb.)

A denevér-populációk adatain túl erdőszerkezeti háttérváltozók felmérésére is sor kerül, amely többek között az alábbi változókat tartalmazza:

• Idős erdőállomány egybefüggő mérete – térképről, légifotóról
• Erdőszerkezeti változók (aljnövényzet, cserjeszint, holtfa mennyiség)
• 5 m² felületet meghaladó víztestek konkrét felmérése
• Faegyed-alapú felmérés
• Denevérek számára alkalmas szálláshelyek felmérése GPS használatával, visszatalálási pontossággal (harkályodúk, kéregvedlett törzsek, odvas fák)
• Rovarban gazdag élőhelyfoltok (magaskórósok, szegélyek stb. felmérése) térképezése (kiterjedés és térbeli mintázat)

Az élőhely-preferencia vizsgálatok elemzéseinek eredményeként predikciókkal fogunk rendelkezni az erdőállapot-felmérések területére (részletesen lásd az 5. Értékelés részfeladat leírásánál). Az előrejelzés minőségének tesztelése céljából az erdőállapot-felmérés pontjainak egy meghatározott hányadán jelenlét/hiány vizsgálatot végzünk el.

Erdő-specialista madarak

Az erdőlakó madarak egy része az erdő speciális szerkezeti elemeihez nagyon erősen kötődik táplálkozási és/vagy fészkelési szokásai miatt. Ebbe a csoportba tartoznak többek között az elsődleges és másodlagos odúlakók és a fatörzsön/kérgen táplálkozók. A vágásos erdőgazdálkodás számos beavatkozása kedvezőtlenül hat ezen csoportok tagjaira, a cserjeszint irtása az itt megbújó madarakat, a lábon álló holtfa kivitele az odúlakó madarakat érinti hátrányosan. Annak ellenére, hogy minden fajnak speciális igényei vannak, nincsenek birtokunkban olyan számszerű összefüggések, amelyek alapján e madárfajok védelmét a gazdálkodás, vagy éppen természetvédelmi kezelés beavatkozásainál fel tudnánk használni.

A madártani vizsgálatok célja az, hogy a kiválasztott fajok élőhely-preferenciáit feltárjuk, vagyis a számukat korlátozó szerkezeti elemek minőségi és mennyiségi viszonyait megismerjük. Ezek alapján javaslatok adhatóak erdőtípusonként a beavatkozások szükséges irányára és erejére (például a minimálisan szükséges álló holtfa mennyiségére, vagy éppen a cserjével borított terület hányadára) vonatkozóan.

Az erdő-specialista madarak közül hat olyan fajt választottunk ki, amelyek Natura 2000 jelölőfajok és érzékenyen reagálnak olyan erdőszerkezeti jellemzők meglétére, amelyeket a hagyományos vágásos erdőgazdálkodás leginkább eltüntetett.

• hamvas küllő              Picus canus
• fekete harkály            Dryocopus martius
• közép fakopáncs        Dendrocopus medius
• fehérhátú fakopáncs  Dendrocopus leucotus
• kis légykapó               Ficedula parva
• örvös légykapó          Ficedula albicollis

Ezeket a fajokat szükségesnek tartjuk még kiegészíteni másodlagos odúlakókkal (pl. kék galamb) és egyéb specialista fajokkal (pl. csuszka, rövidkarmú- és hegyi fakúsz).

A madártani vizsgálatok a Börzsöny területére korlátozódnának, hiszen célunk az MME vezette konzorcium országos felmérésével szemben az, hogy finom léptékben az élőhelyi kapcsolat megbízhatóságát, az erdőjóság és adott faj előfordulása közötti szabályosságot megállapítsa. Az MME által végzett módszerfejlesztés eredményeit reményeink szerint fel tudjuk majd használni, saját előfordulás-adatainkat pedig az országos állomány értékeléséhez rendelkezésre bocsáthatjuk.

Előző vizsgálatokból[1] ismert, hogy a ritka madarak (pl. fehérhátú fakopáncs – Dendrocopus leucotus) esetében territórium térképezést szükséges végezni, míg a gyakoribb fajok esetében a hagyományos pontszámlálós módszer kielégítő eredményt ad. A ritkaság határa 0,010-0,015 pár/hektár egyedsűrűség körülire tehető. A ritka madarak felméréséhez a rendelkezésre álló adatokból kiindulva választunk ki területeket. 5-5, a faj előfordulását biztosító illetve számára nem megfelelő területen részletes faállomány-felmérést végzünk, és rögzítjük a madár-előfordulásokat. Ez lehetőséget ad az egyes szerkezeti elemek fontosságának meghatározására, amely segít a megfelelő erdészeti és természetvédelmi beavatkozások tervezésénél. A kevésbé ritka madarak esetében a klasszikus pontszámlálós módszer célravezetőbb, amely populációméret-becslést is lehetővé tesz. Ezeken a felmérési pontokon szintén részletes, az erdőállomány-felmérésnél részletesebb adatok kerülnek felvételre.

A madarak népszerű csoportnak számítanak, ezért ez lehet az a terület, ahol szélesebb közösség bevonása lehetséges a projektbe. A Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjának tagjai nagy helyismerettel rendelkeznek, és megfelelő felkészítés után sikeresen vehetnek részt az adatgyűjtésben.

Erőforrásigény és várható eredmények

A zoológiai vizsgálatok költsége a terepi munkavégzésből, az eszközökből és az adatkezelésből és -feldolgozásból tevődik össze. A legnagyobb tételt a denevérkutatás eszközbeszerzései (automata ultrahangos detektorok és számlálók, húrhálók, fogóhálók, infrakamerák, telemetriai adók, endoszkópok, valamint fotózáshoz és adattároláshoz szükséges eszközök) jelentik. A Börzsöny és Mátra esetében külső kutatók megbízási díjai szerepelnek a terepmunkák kivitelezésére.

Bár a zoológiai kutatások elsődleges célja adatgyűjtés az erdőállapot és adott EU jelentőségű/védett faj előfordulása közötti összefüggések vizsgálatához, illetve a denevérfajok esetében az állományfelmérési módszertan fejlesztése korszerű műszerek kipróbálásával, természetesen ezek a vizsgálatok is nagyszámú, közvetlenül is felhasználható alapadatot eredményeznek. Összesen min. 40000 új adatrekord keletkezik védett és/vagy Natura 2000 jelölő állatfajokra (denevérekre, madarakra és egyes ízeltlábúakra), melyek közvetlenül használhatóak az alábbi feladatok ellátásához:

• erdészeti üzemtervek véleményezése, fahasználatok és erdőkezelési beavatkozások jóváhagyása/korlátozása fajmegőrzési szempontból;
• természetvédelmi kezelési terv, fajmegőrzési terv, valamint Natura 2000 fenntartási terv készítés (területbemutatás, természetvédelmi célok meghatározása, fajmegőrzési célú kezelések/korlátozások tervezése);
• egyedi hatósági döntések (pl. üzemmódváltás) megalapozása a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségeknél;
• a Kárpátok Egyezmény feladatainak és nemzetközi programjainak (biodiverzitás értékelés a Kárpátokban, vörös lista összeállítása, fajok veszélyeztetettségi státuszának minősítése stb.) teljesítéséhez szolgáltatható és elemezhető alapadat;
• EU jelentőségű fajok, vagy Natura 2000 terület állapotértékeléséhez (természetesen csak a vizsgált területre vonatkoztathatóan).

A zoológiai kutatások során kipróbált eszközökkel (infrakamerák, hangrögzítők, automatikus ki- és berepülés számlálók stb.) az egyébként rendkívül nehezen kutatható és kiemelten veszélyeztetett erdei denevérfajokat nagy területeken és nagyrészt automatizált módon lehet észlelni, amely reálissá teszi, hogy az állományokat nagyobb területegységeken (akár hegységek, teljes Natura 2000 területek szintjén is) fel lehessen a jövőben térképezni. A beszerzett eszközök a projekt futamidején túl is alkalmazhatóak lesznek kutatási célokra.