FRISS HÍREK
Technikai fejlesztés denevérkolóniák létszámának hatékony felmérése és vizsgálata érdekében az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságon
2017.12.01
Nagyobb denevérkolóniák vizsgálata során mindig nehéz az állatok létszámának viszonylag pontos megállapítása. Ennek pedig nagy jelentősége van, hiszen egy adott faj vagy denevérközösség veszélyeztetettségének mértéke, az állománynagyság alakulása, illetve ennek alapján a védelmi beavatkozások eredményessége alapvetően ennek az adatnak az alapján állapítható meg....

Denevérvédelmi beavatkozások (ivóhelyek kialakítása) az ANPI területén
2017.05.10
A intézkedés elsőrendű célja az erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevérek számára ivóhelyek létesítése volt, de nyilvánvalóan a beavatkozások haszonélvezői lettek a kétéltűek és a vízhez kötődő rovarok is....

Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben - Rosalia tanulmánykötetek 9.
2017.04.20
A Rosalia sorozat 9. része szemelvényeket mutat be „Az erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban” című kutatási pályázat eredményeiből. ...

Kutatási eredményeink - interjú
2017.04.16
A Kárpáti Erdeink Kutatása című projekt eredményeit Selmeczi Kovács Ádám, a DINPI természetvédelmi tájegységvezetője, és Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője összegezte az Ozone Network Egyenlítő című műsorában....

Kárpáti erdeink kutatása: milyen állapotúak hazai erdeink?
2017.03.13
Ma zárult hivatalosan az a közel öt éves kutatási projekt, amelynek fő célja a hazánk északi hegyvidékén található erdők természetvédelmi állapotfelmérése volt. ...

KÁRPÁTI ERDEINK KUTATÁSA - Záró konferencia
2017.02.21
Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című projekt záró konferenciának programja...

Földalatti, denevérbarát szálláshelyek
2016.11.16
A projekt keretében megtörtént a földalatti szálláshelyek denevérbarát fenntartása és átalakítása az aggteleki Baradla-barlang Kis-Baradla oldalágában, a Róka-ágban, illetve a szintén aggteleki Béke-barlangban....

Lezárult a kereknyergű patkósdenevér áttelepítési programja
2016.11.14
A denevérvédelmi intézkedések keretében, 2012-től a pályázat részét képezte a fokozottan védett kereknyergű patkósdenevérek gerecsei maradvány-populációjának megerősítését szolgáló áttelepítési program is....

Lezárult az épületeket érintő denevérvédelmi beavatkozások II. üteme
2016.11.07
Sikeresen lezárult az épületeket érintő denevérvédelmi beavatkozások II. üteme az Aggteleki-karszt területén....

Berni projektbemutató
2016.10.18
2016. október 6-án Bernben egy kifejezetten erre a célra szervezett workshop-on bemutattuk a projekt eredményeit a donor ország szakembereinek. ...

Befejeződött a moduláris denevérodúk telepítése
2016.08.16
A pályázat keretében az erdei élőhelyekhez kötődő denevérfajok védelme érdekében több olyan, egymástól eltérő célú és jellegű aktív beavatkozást terveztünk, melyek innovatív jellegűek. Egyik ilyen feladat volt az erdőlakó, illetve erdei élőhelyeken táplálkozó épület- és barlanglakó denevérfajok élőhely-fejlesztése mesterséges szálláshelyekkel is. ...

Denevérvédelmi intézkedések eredményei
2016.07.13
A gyakorlati denevérvédelmi intézkedések eredményei az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az "Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban" című pályázat keretében. Összefoglaló....

Pályázati felhívás: A holtfa nem halott – szemléletformálás az egészséges erdőkért
2016.06.10
Kevesen tudják, hogy a holt és korhadó fák, facsonkok nagyon fontos funkciót töltenek be az erdő életében. Tanítsd meg nekik Te! Egyetemi, főiskolai hallgatók pályaműveit várjuk - a győztesek a WWF Magyarország külföldi tanulmányútján vehetnek részt....

Nagyköveti látogatás Királyréten
2016.05.20
A Svájci Nagykövetség, a Miniszterelnökség és a Széchenyi Programiroda képviselői május 18-án Királyrétre látogattak....

Konferencia Királyréten
2015.09.03
A Királyréten, szeptemberben megrendezett kétnapos konferencián a projekt legfőbb eredményeink bemutatása mellett az is cél volt, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai személyesen elmondhassák, a projekt eredményei milyen módon segíthetik leginkább munkájukat. ...

Sikeresen lezárult az épületeket érintő denevérvédelmi beavatkozások I. üteme az Aggteleki-karszt területén
2015.06.26
A „pályázat egyik fontos célja a denevér állományok gyakorlati védelme, az erdőhöz kötődő denevérfajok állományerősítése. Ennek keretében az erdőkben táplálkozó, de mesterséges objektumokban és barlangokban szállást foglaló kolóniák szálláshelyeinek fenntartása és denevérbarát átalakítása, a denevérek jelenlétéből eredő negatív hatások csökkentése történik....

Tájékoztató nap erdőfelmérésről és denevérvédelemről
2015.06.22
Sikeresen lezajlott az Északerdő Zrt. szelce-pusztai turistaházában egy tájékoztató rendezvény. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén azokról a modulokról esett szó, amelyek a tájegységben zajlanak, így fókuszban az erdőfelmérés és a denevérvédelem állt....

Megkezdődött a moduláris denevérodúk tesztelése és a kihelyezések előkészítése
2015.06.19
Tóth Vilmos építész tervezési munkájának eredményeként a pályázat elindulásakor már létezett egy moduláris szerkezetű denevérodúk létesítésére vonatkozó műszaki koncepcióterv, odúk kivitelezése és tesztelése azonban eddig még nem történt. Projektünk e terv továbbfejlesztését és gyakorlati tesztelését, valamint az alkalmazási lehetőségek felderítését célozza....

Denevérvédelem: Mesterséges élőhelyeken élő denevérállományok megerősítése
2015.03.24
Védekezés a szálláshelyek túlmelegedése ellen – a klímaváltozás újabb nagy kihívása a denevérvédelemben...

IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Szeged
2015.02.19
Projektünket 2014 novemberében prezentáltuk a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián, Szegeden. Egy átfogó előadással és a módszertani részleteket közlő poszterrel mutattuk be a projekt erdőállapot-felmérési munkáit....

Debreceni módszertani bemutató: hogyan térképezzük fel a kárpáti erdeink állapotát?
2014.09.24
Szeptember 20.-án Debrecenben a "Biológiai adatbázisok és adattárolás Munkaértekezlet" c. rendezvényen vett részt a Kárpáti Erdeink projekt szakmai csapata. Az érdeklődők Pataki Zsolt előadásában megismerhették az erdőállapot térképezési munkánk adatgyűjtési, és -kezelési rendszerét, valamint a kiépített adatbázist.

...

Mennyire természetesek a magyar erdők?
2014.06.20
Standovár Tibor, az ELTE kutatója, a projekt egyik szakmai vezetője az erdőtermészetességi vizsgálatok módszereiről, gyakorlati hasznáról beszél az Élet és Tudomány által készített interjúban, kiemelve az Északi-középhegységben jelenleg zajló vizsgálatok célkitűzéseit és sajátosságait.

...

Protokoll tréning 2014. március 10-12. Szögliget
2014.05.05
Idén tavasszal második alkalommal került sor a terepi adatgyűjtéssel kapcsolatos tréning megtartására. ...

Téli erdőismereti kirándulások 2013-ban
2014.01.14
2013 végén kirándulásokat tettünk a Budai hegyekben, annak érdekében, hogy jobban megértsük, az erdőknek mely tulajdonságai a legfontosabbak a természeti értékek megőrzése szempontjából....

Fórum a Börzsöny szívében, Svájcból érkező szakértők részvételével
2013.09.13
A szeptemberi fórum legfőbb célkitűzése az erdőfelmérés és a különféle zoológiai vizsgálatok összehangolása, a nemzetközi tapasztalatok messzemenő figyelembevételével....

Hogyan mérik fel az erdőket és a biológiai sokféleséget Svájcban?
2013.07.16
Az Északi-középhegység erdeit új szempontok szerint vizsgáló projektünk szakemberei június végén, egy tanulmányúton vettek részt Svájcban. Az alpesi országban több országos felméréssel kapcsolatban szintén ezekben az években kezdődtek el a módszertani fejlesztések....

A projekt ismertetése a Pro Silva Hungaria közgyűlésen
2013.05.29

Szakavatott csapat találkozója a Börzsönyben
2013.04.15
Hazánk kárpáti területekre eső erdeinek felmérését szakavatott csapat fogja végezni a következő években. Az első jelentkezők bemutatkozására, a tennivalókkal való ismerkedésre a Börzsönyben, a Királyréttől nem messze található Tóviki vadászházban került sor.
...

Hivatalos megnyitóval indult el a projekt
2013.03.14
Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című, a Svájci Hozzájárulás támogatásával indított projekt ünnepélyes megnyitójára február 28.-án került sor....

Célok

Az erdei élőhelyekhez kötődő denevérfajok védelme érdekében több, egymástól eltérő célú és jellegű aktív beavatkozást tervezünk, melyek egy része innovatív jellegű. A beavatkozások mindegyike összefonódik a denevérfajok monitorozásával is, hiszen a beavatkozási területek terepi kontrolljához a 3. részfeladatnál ismertetett eszközök és módszerek lesznek alkalmazva. Az egyes részcélokat az alábbiakban mutatjuk be:

A) Erdőlakó, illetve erdei élőhelyeken táplálkozó épület- és barlanglakó denevérfajok élőhelyfejlesztése mesterséges szálláshelyekkel

Magyarországon az erdőlakó denevérfajok közül a korai denevér (Nyctalus noctula) jelentős állománya egy sajátos élőhelyváltáson ment át az elmúlt évtizedekben, amikor is több tízezer példány költözött panelépületek réseibe. Ez gyakori konfliktusforrás a denevérek és a lakók között. Az utóbbi években a panelépületek hőszigetelésével ezek az állatok jelentős mértékű búvóhelyvesztést szenvedtek, melyek pótlását megfelelő alternatív szálláshellyel szükséges pótolni, hogy az állományvesztés elkerülhető legyen. E probléma innovatív megoldására projektünk moduláris denevérodú rendszer alkalmazását tervezi.

Az erdei denevérfajok természetes körülmények között idős fák odvaiban, hasadékaiban ütnek tanyát, szaporodnak és telelnek. Ezek a sérült fák ugyanakkor erdőgazdálkodói szempontból feleslegesek, vagy egyenesen károsak, ezért számos területen, ahol az erdőgazdálkodás nem vette figyelembe a biodiverzitás védelmének céljait akár jelenleg, akár évtizedekkel korábban, ott ezek a mikroélőhelyek eltűntek az erdőkből. Mivel a denevérfajok számára alkalmas odvas fák kifejlődése több évtizedet is igénybe vehet, az élőhelyhiány középtávú pótlására megoldást jelenthet újszerű mesterséges élőhelyek, denevértornyok létesítése.

B) Erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevérek számára ivóhelyek létesítése

A denevérek repülő életmódjuknak köszönhetően igen intenzív anyagcserével rendelkeznek, ez nagy vízigénnyel párosul.

E fajok speciális körülményeket igényelnek, csak nyugodt vízfelszínről képesek inni. Karsztterületeink szegények felszíni víztestekben, mely részben mesterséges hatások következménye (pl. a természetes völgyalji folyóvizek visszaduzzasztásait megszüntették, vagy ki sem alakulnak az erdészeti területek megközelíthetőségének biztosítása miatt).

E probléma részben megoldható vizes völgyekben 10-100 m2-es állóvizek kialakításával, elsősorban már létező medrekben, amelyekben jelenleg nincs víz. A víztestek tervezése és kialakítása során a fenntarthatóság fontos szempont, megjegyzendő az is, hogy a beavatkozás számos más taxon (pl. rovarok, kétéltűek) számára is fontos élőhelyfejlesztést jelent.

C) Erdőkben táplálkozó de épületekben szállást foglaló, kiemelten jelentős denevérkolóniák szálláshelyeinek denevérbarát átalakítása

Az Északi-középhelység területén az erdőben táplálkozó nagy Myotis-kolóniák jelentős része épületpadlásokon foglalt szálláshelyet. E fajoknak a nemzetközi összehasonlításban is jelentős méretű hazai kolóniái intenzíven zsugorodnak (számos fel is számolódott) a szálláshelyeken tapasztalt kedvezőtlen átalakítások, illetve a negatív lakossági reakciók miatt.

A projekt során denevérkolónia által elfoglalt tetőterekben (melyek egy része műemlék jellegű középület, jellemzően templom) kis- és közepes léptékű beavatkozásokat tervezünk, melyek csökkentik a denevérek okozta kellemetlen hatásokat (pl. lehulló guanó), egyúttal a denevérek számára kedvezőbbé teszik a mesterséges élőhelyet (egyszerűbb berepülési lehetőségek, strukturáltabb kapaszkodási felületek, védettebb telelőüregek). Ennek az alcélnak részét képezi az is, hogy megoldjuk az alapvetően lapostetős panel épületekre szánt moduláris odúcsoport beillesztését hagyományos tetőszerkezetekbe.

D) Földalatti denevér élőhelyek hosszú távú védelmének megoldása lezárásokkal és átalakításokkal

Az erdőben táplálkozó denevérfajok legnagyobb kolóniái föld alatti búvóhelyekben, jellemzően barlangokban telepednek meg. A barlangok esetében az üregrendszer zavarásmentességét kell biztosítani (nemcsak emberek, hanem különféle ragadozók elől is), oly módon, hogy az a célfajok számára a ki- és berepülés lehetőségét ne zavarja meg (denevérbarát lezárások).

Moduláris denevérodúk létesítése

Moduláris szerkezetű denevérodúk létesítésére vonatkozóan jelenleg létezik egy műszaki koncepcióterv (szerző és tervtulajdonos: Tóth Vilmos építész), melynek kivitelezése még nem történt meg. Projektünk e terv gyakorlati tesztelését, az alkalmazási lehetőségek felderítését célozza az alábbiak vizsgálatával:

  • odúcsoportok elhelyezése lapostetős panel épületeken, a szigetelések javítása miatt kiszorult denevérkolóniák érdekében;
  • odúcsoport elhelyezési lehetőségei hagyományos tetőszerkezetű épületekben (speciális rögzítési módok kipróbálása);
  • moduláris odúcsoportok összeépítése denevértoronnyá, erdei kolóniák fejlesztése érdekében.

A koncepcióterv felhasználási jogát a projekt előkészítés szakaszában megvásároltuk, az előzetes költségbecslések alapján 100 odú legyártatása és kihelyezése lehetséges, de amennyiben a tényleges kiviteli költség kedvezőbb a tervezettnél, az odúk száma emelkedhet. Moduláris szerkezetű denevértoronyból 1 db létesítését tervezzük a Bükk-hegységben.

A kihelyezett odúk elfoglalását évenként 2 helyszíni ellenőrzéssel dokumentáljuk. A berendezés koncepciótervét mellékletben csatoltuk (19/6. melléklet).

Nem moduláris denevértorony

Erdei mesterséges denevérélőhelyek tekintetében létezik a moduláris szerkezetű odúrendszertől eltérő műszaki elképzelés is. A kifejezetten erdőlakó fajok számára szolgál a nagyméretű, belső lamellákkal szabdalt, de alapvetően egyterű denevértorony, melynek fejlesztése szintén kezdeti stádiumban áll. A projekt előkészítés szakaszában összesen 3 terv létezett, melyből kettő esetében néhány torony megvalósítása is megtörtént. Projektünk a Börzsöny területén teszt jelleggel 1 ilyen torony létesítését célozta meg, melyhez a szabadalommal védett műszaki terv felhasználási jogát a Hídépítő Zrt.-től az előkészítés során megvásároltuk. A projekt során a moduláris és a nem moduláris tornyok előnyeit és hátrányait összehasonlító jelleggel fogjuk értékelni. A tapasztalatok alapján az esetleges módosításokra műszaki terv szintű dokumentációt dolgozunk ki. A berendezés koncepciótervét a 19/7. mellékletben csatoltuk.

Mesterséges ivóhelyek

Kis léptékű, kíméletes kotrással, illetve tisztítással az alábbi helyeken tervezünk ivóhelynek alkalmas vízfelületeket kialakítani:

Répáshuta 2

Kisgyőr 1

Felsőtárkány 1

Nagyvisnyó 1

Szilvásvárad 1

Mályinka 1

Cserépfalu 1

Bélapátfalva 1

Miskolc 1

A kialakítandó vizes élőhelyek helyszínein az első terepszezonban detektoros, hálózásos és húrcsapdás felmérést, majd a kialakítás utáni években a mintavételek megismétlését tervezzük (kis felszínű állóvizek esetében remekül működhet az ivó denevérek infrakamerás megfigyelése).

Épületek tetőterének denevérbarát átalakítása, módosítása

Kis- és közepes költségű, a tetőszerkezet alapvető felépítését nem módosító beavatkozásokat tervezünk, amelyek csökkentik a lakossági konfliktust és stabilizálják a denevérállomány helyzetét. Ilyen beavatkozások: guanó tálcák elhelyezése, berepülő nyílások méretének, alakjának változtatása, moduláris odúk illesztése a tetőszerkezetbe, guanótakarítás. A beavatkozások pontos tervezése a projekt megvalósítás során, a moduláris odúk legyártását követően, minden épületnél egyedi elhelyezési terv alapján történik majd. A projekt során az alábbi helyszíneken tervezünk beavatkozást:

BNPI

Bélapátfalva, apátsági templom

Borsodbóta, kat. templom

Borsodnádasd, kat. templom

Borsodszentgyörgy, kat.templom

Felsőtárkány, üdülőház

Cserépfalu, tájház

Berkenye, kat. templom

Bánhorváti (Bánfalvi) ref. templom

Nógrád, kat. templom

Szarvaskő, kat. templom

Diósjenő, kat. templom

Ózd-Hódoscsépány kat. templom

ANPI

Trizs, ref. templom

Ragály, kápolna

Szinpetri, kat. templom

Szögliget, kat. templom

Viszló g. kat. templom

Az érintett épületek esetében az állomány alakulásának dokumentálását évente egy alkalommal végzett ellenőrzéssel biztosítjuk.

Foglalt barlangok denevérbarát lezárása és átalakítása

A denevérek által lakott barlangok esetében a beavatkozások elsősorban a bejárat és a repülőnyílás biztosítására és stabilizálására irányul (pl. megfelelő alakú és méretű nyílással rendelkező lezárás). A műszaki beavatkozásokkal az is biztosítható, hogy a nagyvizes időszakban tapasztalható intenzív vízbefolyás ne zárja le teljesen a barlangbejáratot és az állomány ne rekedjen a barlangüregben. A beavatkozások pontos tervezése a projekt megvalósítás során, minden barlangnál egyedi műszaki terv alapján történik majd. A projekt során az alábbi helyszíneken tervezünk beavatkozást:

Barlang neve                                        Beavatkozás jellege

Baradla-barlang (3 bejárat)        Denevérbarát barlangbejáratok kialakítása

Mogyorós-tetői üregrendszer     Bejárat stabilizálás, denevérbarát lezárás

Béke-barlang                              Denevérbarát barlangbejáratok kialakítása

Meteor-barlang                           Denevérbarát barlangbejáratok kialakítása

István-lapaivíznyelő barlang       Függőleges bejárat átalakítása vízszintes                                                     terepnyílásokra, vízbefolyás kezelése

Az érintett barlangok esetében az állomány alakulásának dokumentálását évente 2 alkalommal végzett ellenőrzéssel biztosítjuk.

Várható eredmények

A denevérvédelmi tevékenységek várható eredményeit az alábbi felsorolás mutatja be:

  • új típusú moduláris denevérodú prototípusának legyártása, műszaki terv véglegesítés a gyakorlati tapasztalatok alapján;
  • min. 100 moduláris odú legyártása és elhelyezése különböző típusú helyszíneken (lapostetős épületek, hagyományos tetőterek, toronyszerű egybeépítés);
  • 2 db, egymástól eltérő műszaki megoldású denevértorony létesítése (Bükk és Börzsöny), összehasonlító értékelés, a tapasztalatok alapján végleges műszaki megoldás kidolgozása;
  • 10 denevér ivóhely kialakítása a Bükk és az Aggteleki-karszt területén;
  • 17 denevérek lakta épület tetőterének denevérbarát átalakítása;
  • 5 denevérek lakta barlang denevérbarát lezárása és a röpnyílások stabilizálása.