











...
...

...

Célok
Az erdei élőhelyekhez kötődő denevérfajok védelme érdekében több, egymástól eltérő célú és jellegű aktív beavatkozást tervezünk, melyek egy része innovatív jellegű. A beavatkozások mindegyike összefonódik a denevérfajok monitorozásával is, hiszen a beavatkozási területek terepi kontrolljához a 3. részfeladatnál ismertetett eszközök és módszerek lesznek alkalmazva. Az egyes részcélokat az alábbiakban mutatjuk be:
A) Erdőlakó, illetve erdei élőhelyeken táplálkozó épület- és barlanglakó denevérfajok élőhelyfejlesztése mesterséges szálláshelyekkel
Magyarországon az erdőlakó denevérfajok közül a korai denevér (Nyctalus noctula) jelentős állománya egy sajátos élőhelyváltáson ment át az elmúlt évtizedekben, amikor is több tízezer példány költözött panelépületek réseibe. Ez gyakori konfliktusforrás a denevérek és a lakók között. Az utóbbi években a panelépületek hőszigetelésével ezek az állatok jelentős mértékű búvóhelyvesztést szenvedtek, melyek pótlását megfelelő alternatív szálláshellyel szükséges pótolni, hogy az állományvesztés elkerülhető legyen. E probléma innovatív megoldására projektünk moduláris denevérodú rendszer alkalmazását tervezi.
Az erdei denevérfajok természetes körülmények között idős fák odvaiban, hasadékaiban ütnek tanyát, szaporodnak és telelnek. Ezek a sérült fák ugyanakkor erdőgazdálkodói szempontból feleslegesek, vagy egyenesen károsak, ezért számos területen, ahol az erdőgazdálkodás nem vette figyelembe a biodiverzitás védelmének céljait akár jelenleg, akár évtizedekkel korábban, ott ezek a mikroélőhelyek eltűntek az erdőkből. Mivel a denevérfajok számára alkalmas odvas fák kifejlődése több évtizedet is igénybe vehet, az élőhelyhiány középtávú pótlására megoldást jelenthet újszerű mesterséges élőhelyek, denevértornyok létesítése.
B) Erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevérek számára ivóhelyek létesítése
A denevérek repülő életmódjuknak köszönhetően igen intenzív anyagcserével rendelkeznek, ez nagy vízigénnyel párosul.
E fajok speciális körülményeket igényelnek, csak nyugodt vízfelszínről képesek inni. Karsztterületeink szegények felszíni víztestekben, mely részben mesterséges hatások következménye (pl. a természetes völgyalji folyóvizek visszaduzzasztásait megszüntették, vagy ki sem alakulnak az erdészeti területek megközelíthetőségének biztosítása miatt).
E probléma részben megoldható vizes völgyekben 10-100 m2-es állóvizek kialakításával, elsősorban már létező medrekben, amelyekben jelenleg nincs víz. A víztestek tervezése és kialakítása során a fenntarthatóság fontos szempont, megjegyzendő az is, hogy a beavatkozás számos más taxon (pl. rovarok, kétéltűek) számára is fontos élőhelyfejlesztést jelent.
C) Erdőkben táplálkozó de épületekben szállást foglaló, kiemelten jelentős denevérkolóniák szálláshelyeinek denevérbarát átalakítása
Az Északi-középhelység területén az erdőben táplálkozó nagy Myotis-kolóniák jelentős része épületpadlásokon foglalt szálláshelyet. E fajoknak a nemzetközi összehasonlításban is jelentős méretű hazai kolóniái intenzíven zsugorodnak (számos fel is számolódott) a szálláshelyeken tapasztalt kedvezőtlen átalakítások, illetve a negatív lakossági reakciók miatt.
A projekt során denevérkolónia által elfoglalt tetőterekben (melyek egy része műemlék jellegű középület, jellemzően templom) kis- és közepes léptékű beavatkozásokat tervezünk, melyek csökkentik a denevérek okozta kellemetlen hatásokat (pl. lehulló guanó), egyúttal a denevérek számára kedvezőbbé teszik a mesterséges élőhelyet (egyszerűbb berepülési lehetőségek, strukturáltabb kapaszkodási felületek, védettebb telelőüregek). Ennek az alcélnak részét képezi az is, hogy megoldjuk az alapvetően lapostetős panel épületekre szánt moduláris odúcsoport beillesztését hagyományos tetőszerkezetekbe.
D) Földalatti denevér élőhelyek hosszú távú védelmének megoldása lezárásokkal és átalakításokkal
Az erdőben táplálkozó denevérfajok legnagyobb kolóniái föld alatti búvóhelyekben, jellemzően barlangokban telepednek meg. A barlangok esetében az üregrendszer zavarásmentességét kell biztosítani (nemcsak emberek, hanem különféle ragadozók elől is), oly módon, hogy az a célfajok számára a ki- és berepülés lehetőségét ne zavarja meg (denevérbarát lezárások).
Moduláris denevérodúk létesítése
Moduláris szerkezetű denevérodúk létesítésére vonatkozóan jelenleg létezik egy műszaki koncepcióterv (szerző és tervtulajdonos: Tóth Vilmos építész), melynek kivitelezése még nem történt meg. Projektünk e terv gyakorlati tesztelését, az alkalmazási lehetőségek felderítését célozza az alábbiak vizsgálatával:
- odúcsoportok elhelyezése lapostetős panel épületeken, a szigetelések javítása miatt kiszorult denevérkolóniák érdekében;
- odúcsoport elhelyezési lehetőségei hagyományos tetőszerkezetű épületekben (speciális rögzítési módok kipróbálása);
- moduláris odúcsoportok összeépítése denevértoronnyá, erdei kolóniák fejlesztése érdekében.
A koncepcióterv felhasználási jogát a projekt előkészítés szakaszában megvásároltuk, az előzetes költségbecslések alapján 100 odú legyártatása és kihelyezése lehetséges, de amennyiben a tényleges kiviteli költség kedvezőbb a tervezettnél, az odúk száma emelkedhet. Moduláris szerkezetű denevértoronyból 1 db létesítését tervezzük a Bükk-hegységben.
A kihelyezett odúk elfoglalását évenként 2 helyszíni ellenőrzéssel dokumentáljuk. A berendezés koncepciótervét mellékletben csatoltuk (19/6. melléklet).
Nem moduláris denevértorony
Erdei mesterséges denevérélőhelyek tekintetében létezik a moduláris szerkezetű odúrendszertől eltérő műszaki elképzelés is. A kifejezetten erdőlakó fajok számára szolgál a nagyméretű, belső lamellákkal szabdalt, de alapvetően egyterű denevértorony, melynek fejlesztése szintén kezdeti stádiumban áll. A projekt előkészítés szakaszában összesen 3 terv létezett, melyből kettő esetében néhány torony megvalósítása is megtörtént. Projektünk a Börzsöny területén teszt jelleggel 1 ilyen torony létesítését célozta meg, melyhez a szabadalommal védett műszaki terv felhasználási jogát a Hídépítő Zrt.-től az előkészítés során megvásároltuk. A projekt során a moduláris és a nem moduláris tornyok előnyeit és hátrányait összehasonlító jelleggel fogjuk értékelni. A tapasztalatok alapján az esetleges módosításokra műszaki terv szintű dokumentációt dolgozunk ki. A berendezés koncepciótervét a 19/7. mellékletben csatoltuk.
Mesterséges ivóhelyek
Kis léptékű, kíméletes kotrással, illetve tisztítással az alábbi helyeken tervezünk ivóhelynek alkalmas vízfelületeket kialakítani:
Répáshuta 2
Kisgyőr 1
Felsőtárkány 1
Nagyvisnyó 1
Szilvásvárad 1
Mályinka 1
Cserépfalu 1
Bélapátfalva 1
Miskolc 1
A kialakítandó vizes élőhelyek helyszínein az első terepszezonban detektoros, hálózásos és húrcsapdás felmérést, majd a kialakítás utáni években a mintavételek megismétlését tervezzük (kis felszínű állóvizek esetében remekül működhet az ivó denevérek infrakamerás megfigyelése).
Épületek tetőterének denevérbarát átalakítása, módosítása
Kis- és közepes költségű, a tetőszerkezet alapvető felépítését nem módosító beavatkozásokat tervezünk, amelyek csökkentik a lakossági konfliktust és stabilizálják a denevérállomány helyzetét. Ilyen beavatkozások: guanó tálcák elhelyezése, berepülő nyílások méretének, alakjának változtatása, moduláris odúk illesztése a tetőszerkezetbe, guanótakarítás. A beavatkozások pontos tervezése a projekt megvalósítás során, a moduláris odúk legyártását követően, minden épületnél egyedi elhelyezési terv alapján történik majd. A projekt során az alábbi helyszíneken tervezünk beavatkozást:
BNPI
Bélapátfalva, apátsági templom
Borsodbóta, kat. templom
Borsodnádasd, kat. templom
Borsodszentgyörgy, kat.templom
Felsőtárkány, üdülőház
Cserépfalu, tájház
Berkenye, kat. templom
Bánhorváti (Bánfalvi) ref. templom
Nógrád, kat. templom
Szarvaskő, kat. templom
Diósjenő, kat. templom
Ózd-Hódoscsépány kat. templom
ANPI
Trizs, ref. templom
Ragály, kápolna
Szinpetri, kat. templom
Szögliget, kat. templom
Viszló g. kat. templom
Az érintett épületek esetében az állomány alakulásának dokumentálását évente egy alkalommal végzett ellenőrzéssel biztosítjuk.
Foglalt barlangok denevérbarát lezárása és átalakítása
A denevérek által lakott barlangok esetében a beavatkozások elsősorban a bejárat és a repülőnyílás biztosítására és stabilizálására irányul (pl. megfelelő alakú és méretű nyílással rendelkező lezárás). A műszaki beavatkozásokkal az is biztosítható, hogy a nagyvizes időszakban tapasztalható intenzív vízbefolyás ne zárja le teljesen a barlangbejáratot és az állomány ne rekedjen a barlangüregben. A beavatkozások pontos tervezése a projekt megvalósítás során, minden barlangnál egyedi műszaki terv alapján történik majd. A projekt során az alábbi helyszíneken tervezünk beavatkozást:
Barlang neve Beavatkozás jellege
Baradla-barlang (3 bejárat) Denevérbarát barlangbejáratok kialakítása
Mogyorós-tetői üregrendszer Bejárat stabilizálás, denevérbarát lezárás
Béke-barlang Denevérbarát barlangbejáratok kialakítása
Meteor-barlang Denevérbarát barlangbejáratok kialakítása
István-lapaivíznyelő barlang Függőleges bejárat átalakítása vízszintes terepnyílásokra, vízbefolyás kezelése
Az érintett barlangok esetében az állomány alakulásának dokumentálását évente 2 alkalommal végzett ellenőrzéssel biztosítjuk.
Várható eredmények
A denevérvédelmi tevékenységek várható eredményeit az alábbi felsorolás mutatja be:
- új típusú moduláris denevérodú prototípusának legyártása, műszaki terv véglegesítés a gyakorlati tapasztalatok alapján;
- min. 100 moduláris odú legyártása és elhelyezése különböző típusú helyszíneken (lapostetős épületek, hagyományos tetőterek, toronyszerű egybeépítés);
- 2 db, egymástól eltérő műszaki megoldású denevértorony létesítése (Bükk és Börzsöny), összehasonlító értékelés, a tapasztalatok alapján végleges műszaki megoldás kidolgozása;
- 10 denevér ivóhely kialakítása a Bükk és az Aggteleki-karszt területén;
- 17 denevérek lakta épület tetőterének denevérbarát átalakítása;
- 5 denevérek lakta barlang denevérbarát lezárása és a röpnyílások stabilizálása.