FRISS HÍREK
Denevérvédelmi beavatkozások (ivóhelyek kialakítása) az ANPI területén
2017.05.10
A intézkedés elsőrendű célja az erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevérek számára ivóhelyek létesítése volt, de nyilvánvalóan a beavatkozások haszonélvezői lettek a kétéltűek és a vízhez kötődő rovarok is....

Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben - Rosalia tanulmánykötetek 9.
2017.04.20
A Rosalia sorozat 9. része szemelvényeket mutat be „Az erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban” című kutatási pályázat eredményeiből. ...

Kutatási eredményeink - interjú
2017.04.16
A Kárpáti Erdeink Kutatása című projekt eredményeit Selmeczi Kovács Ádám, a DINPI természetvédelmi tájegységvezetője, és Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője összegezte az Ozone Network Egyenlítő című műsorában....

Kárpáti erdeink kutatása: milyen állapotúak hazai erdeink?
2017.03.13
Ma zárult hivatalosan az a közel öt éves kutatási projekt, amelynek fő célja a hazánk északi hegyvidékén található erdők természetvédelmi állapotfelmérése volt. ...

KÁRPÁTI ERDEINK KUTATÁSA - Záró konferencia
2017.02.21
Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című projekt záró konferenciának programja...

Földalatti, denevérbarát szálláshelyek
2016.11.16
A projekt keretében megtörtént a földalatti szálláshelyek denevérbarát fenntartása és átalakítása az aggteleki Baradla-barlang Kis-Baradla oldalágában, a Róka-ágban, illetve a szintén aggteleki Béke-barlangban....

Lezárult az épületeket érintő denevérvédelmi beavatkozások II. üteme
2016.11.07
Sikeresen lezárult az épületeket érintő denevérvédelmi beavatkozások II. üteme az Aggteleki-karszt területén....

Berni projektbemutató
2016.10.18
2016. október 6-án Bernben egy kifejezetten erre a célra szervezett workshop-on bemutattuk a projekt eredményeit a donor ország szakembereinek. ...

Befejeződött a moduláris denevérodúk telepítése
2016.08.16
A pályázat keretében az erdei élőhelyekhez kötődő denevérfajok védelme érdekében több olyan, egymástól eltérő célú és jellegű aktív beavatkozást terveztünk, melyek innovatív jellegűek. Egyik ilyen feladat volt az erdőlakó, illetve erdei élőhelyeken táplálkozó épület- és barlanglakó denevérfajok élőhely-fejlesztése mesterséges szálláshelyekkel is. ...

Denevérvédelmi intézkedések eredményei
2016.07.13
A gyakorlati denevérvédelmi intézkedések eredményei az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az "Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban" című pályázat keretében. Összefoglaló....

Pályázati felhívás: A holtfa nem halott – szemléletformálás az egészséges erdőkért
2016.06.10
Kevesen tudják, hogy a holt és korhadó fák, facsonkok nagyon fontos funkciót töltenek be az erdő életében. Tanítsd meg nekik Te! Egyetemi, főiskolai hallgatók pályaműveit várjuk - a győztesek a WWF Magyarország külföldi tanulmányútján vehetnek részt....

Nagyköveti látogatás Királyréten
2016.05.20
A Svájci Nagykövetség, a Miniszterelnökség és a Széchenyi Programiroda képviselői május 18-án Királyrétre látogattak....

Konferencia Királyréten
2015.09.03
A Királyréten, szeptemberben megrendezett kétnapos konferencián a projekt legfőbb eredményeink bemutatása mellett az is cél volt, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai személyesen elmondhassák, a projekt eredményei milyen módon segíthetik leginkább munkájukat. ...

Sikeresen lezárult az épületeket érintő denevérvédelmi beavatkozások I. üteme az Aggteleki-karszt területén
2015.06.26
A „pályázat egyik fontos célja a denevér állományok gyakorlati védelme, az erdőhöz kötődő denevérfajok állományerősítése. Ennek keretében az erdőkben táplálkozó, de mesterséges objektumokban és barlangokban szállást foglaló kolóniák szálláshelyeinek fenntartása és denevérbarát átalakítása, a denevérek jelenlétéből eredő negatív hatások csökkentése történik....

Tájékoztató nap erdőfelmérésről és denevérvédelemről
2015.06.22
Sikeresen lezajlott az Északerdő Zrt. szelce-pusztai turistaházában egy tájékoztató rendezvény. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén azokról a modulokról esett szó, amelyek a tájegységben zajlanak, így fókuszban az erdőfelmérés és a denevérvédelem állt....

Megkezdődött a moduláris denevérodúk tesztelése és a kihelyezések előkészítése
2015.06.19
Tóth Vilmos építész tervezési munkájának eredményeként a pályázat elindulásakor már létezett egy moduláris szerkezetű denevérodúk létesítésére vonatkozó műszaki koncepcióterv, odúk kivitelezése és tesztelése azonban eddig még nem történt. Projektünk e terv továbbfejlesztését és gyakorlati tesztelését, valamint az alkalmazási lehetőségek felderítését célozza....

Denevérvédelem: Mesterséges élőhelyeken élő denevérállományok megerősítése
2015.03.24
Védekezés a szálláshelyek túlmelegedése ellen – a klímaváltozás újabb nagy kihívása a denevérvédelemben...

IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Szeged
2015.02.19
Projektünket 2014 novemberében prezentáltuk a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián, Szegeden. Egy átfogó előadással és a módszertani részleteket közlő poszterrel mutattuk be a projekt erdőállapot-felmérési munkáit....

Debreceni módszertani bemutató: hogyan térképezzük fel a kárpáti erdeink állapotát?
2014.09.24
Szeptember 20.-án Debrecenben a "Biológiai adatbázisok és adattárolás Munkaértekezlet" c. rendezvényen vett részt a Kárpáti Erdeink projekt szakmai csapata. Az érdeklődők Pataki Zsolt előadásában megismerhették az erdőállapot térképezési munkánk adatgyűjtési, és -kezelési rendszerét, valamint a kiépített adatbázist.

...

Mennyire természetesek a magyar erdők?
2014.06.20
Standovár Tibor, az ELTE kutatója, a projekt egyik szakmai vezetője az erdőtermészetességi vizsgálatok módszereiről, gyakorlati hasznáról beszél az Élet és Tudomány által készített interjúban, kiemelve az Északi-középhegységben jelenleg zajló vizsgálatok célkitűzéseit és sajátosságait.

...

Protokoll tréning 2014. március 10-12. Szögliget
2014.05.05
Idén tavasszal második alkalommal került sor a terepi adatgyűjtéssel kapcsolatos tréning megtartására. ...

Téli erdőismereti kirándulások 2013-ban
2014.01.14
2013 végén kirándulásokat tettünk a Budai hegyekben, annak érdekében, hogy jobban megértsük, az erdőknek mely tulajdonságai a legfontosabbak a természeti értékek megőrzése szempontjából....

Fórum a Börzsöny szívében, Svájcból érkező szakértők részvételével
2013.09.13
A szeptemberi fórum legfőbb célkitűzése az erdőfelmérés és a különféle zoológiai vizsgálatok összehangolása, a nemzetközi tapasztalatok messzemenő figyelembevételével....

Hogyan mérik fel az erdőket és a biológiai sokféleséget Svájcban?
2013.07.16
Az Északi-középhegység erdeit új szempontok szerint vizsgáló projektünk szakemberei június végén, egy tanulmányúton vettek részt Svájcban. Az alpesi országban több országos felméréssel kapcsolatban szintén ezekben az években kezdődtek el a módszertani fejlesztések....

A projekt ismertetése a Pro Silva Hungaria közgyűlésen
2013.05.29

Szakavatott csapat találkozója a Börzsönyben
2013.04.15
Hazánk kárpáti területekre eső erdeinek felmérését szakavatott csapat fogja végezni a következő években. Az első jelentkezők bemutatkozására, a tennivalókkal való ismerkedésre a Börzsönyben, a Királyréttől nem messze található Tóviki vadászházban került sor.
...

Hivatalos megnyitóval indult el a projekt
2013.03.14
Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című, a Svájci Hozzájárulás támogatásával indított projekt ünnepélyes megnyitójára február 28.-án került sor....

1. Erdőállapot felmérés módszertani fejlesztése 

Célok

A közösségi jelentőségű erdei élőhelyek állapotáról jelenleg korlátosak az ismereteink. A rendszeresen gyűjtött erdészeti- és természetvédelmi adatok közül hiányoznak a finom térléptékben megjelenő, az erdők minőségét lényegesen meghatározó elemek. A jelenlegi adatoknál tematikailag gazdagabb és térben több léptékben elemezhető adatokra van szükség ahhoz, hogy természetvédelmi és gazdálkodási szempontból egyaránt előnyös beavatkozásokat, kezeléseket lehessen tervezni. Az érintettek (erdőgazdálkodó, természetvédelem, civilek) által közösen javasolt és kidolgozott változók felmérése kiszolgálja a mindennapi gyakorlatot, alapot teremt a kiegyensúlyozott interszektoriális tárgyalásokhoz. Emellett a változók egy része a beavatkozások hatásának nyomon követésére, monitorozás elvégzésére is alkalmas.

Mivel ilyen típusú adatgyűjtésre kiforrott protokoll nem áll rendelkezésre, a projekt a konkrét célterületeken elvégzett munka kapcsán a már megindult sok szempontú erdőfelmérések módszerét fejleszti tovább, vagyis együttesen vizsgálja az erdők fajösszetételét és szerkezeti jellemzőit úgy, hogy az egyes erdőjellemzők sajátos térbeli mintázatai (pl. holtfák elhelyezkedése, cserjeszint mintázata) külön-külön elemezhetőek legyenek. Ilyen típusú felméréshez a hagyományos, szubjektív foltmintázaton alapuló élőhelytérképezés nem alkalmas. Ezért célunk egy újszerű, de nem előzmény nélküli, ponthálózatban végzett egységes adatgyűjtésen alapuló módszertan kidolgozása, melynek adataiból egyszerű térinformatikai módszerekkel objektív és változónként független folttérképek nyerhetők ki.

 A módszertani fejlesztésnek három fontos célkitűzése van:

  1. a Magyarországon rendelkezésre álló adatok, adatgyűjtési mechanizmusok vizsgálata és rendszerbe foglalása
  2. nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján a szóba jöhető állományjellemzők, mérésük költségigénye és felhasználhatóságuk irodalmi áttekintése, a mérendő attribútumok kiválasztása és a módszertani fejlesztés vitaverziójának előállítása.
  3. tematikai szempontból gazdag és térben részletes adatfelvétel módszertani tesztelése beleértve a terepen gyűjtött és a távérzékelt adatokat.

 A kifejlesztésre kerülő módszerrel szemben az alábbi alapvető elvárásokat támasztjuk:

  • GIS rendszerekben és a TIR-ben használható és elemezhető információkat szolgáltasson
  • a természetvédelmi kezelések tervezéséhez közvetlenül felhasználható adatokat szolgáltasson, 1 : 10 000 méretarányra skálázva
  • az üzemtervi térképekkel összevethető, az erdőgazdálkodói egyeztetésekhez közvetlenül felhasználható adatokat szolgáltasson (különösen erdőszerkezeti jellemzőket)
  • költséghatékony legyen, a felhasználás szempontjából szükséges és elégséges adatminőséget a lehető legkisebb ráfordítás mellett eredményezze
  • peremfeltétel a gyors és egyszerű adatgyűjtés, hogy nagy területeken (teljes Natura 2000 területeken) és a szakmai érintettek legszélesebb köre által (kutatói, természetvédelmi és erdészeti ágazat) elvégezhető legyen
  • legyen összehasonlítható létező egyéb adatbázisokkal (pl.: erdő adattár)
  • az adatokból a hagyományosan használt adatfedvények (különösen Á-NÉR élőhelytérkép foltjellemzéssel és EU jelentőségű élőhelyek térképe) is előállíthatók legyenek

 Egységes térinformatikai környezet kialakítása

A projektben célunk egy olyan integrált térinformatikai környezet kialakítása, amely a térképezési, távérzékelési és adatbázis-kezelési feladatokat egységesen látja el, kiszolgálva az erdőállapot-felmérés, a zoológiai kutatások, az adatelemzés, a monitoring és az eredmények kommunikációjának igényeit. A részfeladatnak ez az eleme az összes részfeladat megalapozását szolgálja, hiszen az egységes informatikai környezet kialakításával nyílik mód a partnerek különböző típusú adatainak és a már rendelkezésre álló adatoknak az integrálására.

A térinformatikai és adatbázis-építési háttér kialakításához és működtetéséhez a következű feladatok megoldása szükséges:

  • térinformatikai szoftverkörnyezet választása és fejlesztése,
  • megfelelő hardver eszközök biztosítása a terepi munkához és az adatbázis építéshez és üzemeltetéséhez,
  • háttéradatok biztosítása az előkészítési, elemzési és értékelési feladatokhoz,
  • az adatáramlási folyamatok tisztázása és belső szabványosítás, ennek részeként GIS felhasználói kézikönyv készítése és belső térinformatikai képzés szervezése.

A GIS háttér rendszer kialakítása során egyértelmű szempont, hogy, ha feltétlenül nem szükséges, akkor ne történjen szükségtelen váltás a meglévő alkalmazási gyakorlatban, azaz szoftverkörnyezetben. Jelenleg ez a hazai természetvédelemben az ESRI által fejlesztett ArcGIS termékcsalád.

 

Vannak feladatok – távérzékeléses anyag feldolgozása, kiértékelése – melyek igénylik más szoftver eszközök használatát, ilyen lehet az ERDAS Imagine Professional és az eCognition Developer. Ugyanakkor szükség lehet az adatok egyszerű és költséghatékony megosztásához ingyenes és "open source" szoftverek felhasználására is, mint pl. Arc Explorer, Quantum GIS stb.

A terepi adatgyűjtéshez az adatgyűjtőktől függő, eltérő környezetek állnak rendelkezésre. A terepi munka egységesítése csak az adatgyűjtési környezet diverz, de azonos kimeneteket biztosító megoldásával lehetséges (pl. ArcPad, ArcGIS for Smartphones, egyedi adatbeviteli felület). Az Androidos platformra 2011 végére ígér ingyenes fejlesztői eszközkészletet az ESRI, ami az Apple és a Microsoft Mobile rendszerekhez már rendelkezésre áll.

Az adatbázis-kezelési feladatok célszerű és költséghatékony megoldása az ArcGIS környezetbe illeszkedő geoadatbázisok felépítésével lehetséges. A várható adatmennyiségek előzetes kalkulációi nem indokolják jelentős adatbázis-kezelő rendszer (MS-SQL, Oracle stb.) bevezetését, a feladatok megoldásához elegendő lehet az ArcGIS ingyenes geoadatbázis kezelési lehetőségeinek használata (File, Personal, vagy Desktop Geoadatbázisok – Arc Catalog és SQL Server Express).

 Fejlesztési feladatok:

  • ArcGIS eszközök, szerkesztőeszközök programozása adatrögzítéshez, kiértékeléshez (Python, VBA, VB.Net),
  • Geoadatbázis szerkezet fejlesztése, adatminőség ellenőrző és karbantartó eszközök (Python, SQL),
  • Távérzékelési adatok kiértékeléséhez szükséges szakértői rutinok elkészítése (ERDAS, eCognition)
  • Terepi adatgyűjtési feladatok támogatása adatmegjelenítő, rögzítő kisalkalmazás fejlesztésével (a fejlesztői környezet a használatos eszközök függvénye)

A folyamat leginkább eszközérzékeny területe a terepi adatgyűjtés. A különböző biotikai adatgyűjtések végrehajtásának módja alapvetően függ a szakértők által használt módszerektől és eszközöktől. Az adatgyűjtést végzők jártassága a különböző terepi adatrögzítő eszközök alkalmazásában igen változatos lehet. A projekt nem vállalja fel az eszközök és platformok (ceruzától az okostelefonig) egységesítését ugyanakkor előre tisztázandó az egyes szakemberek által használni kívánt eszközök milyensége és az azokkal gyűjtött adatok beillesztésének lehetősége a projekt adatbázisába, illetve a TIR-be (Természetvédelmi Információs Rendszer).

A munkafolyamat támogatása során döntő jelentőségű a terepi munkák előkészítése, a mintavételi pontok predikciójának pontossága és az adatgyűjtések kontrollálása. Ezekhez a feladatokhoz szükséges minél részletesebb archív- ésháttéradat gyűjtemény összeállítása. Ennek fő komponensei:

  • Friss, nagy felbontású, nagy érzékenységű légi- és/vagy űrfelvételek
  • Archív légifelvételek (Ipoly Erdő Zrt. és más források),
  • Archív és jelenkori biotikai adatok; élőhelytérképek, adatok monitorozandó fajokról, egyéb természetvédelmi adatok (nemzeti parkok)
  • Országos Erdőállomány Adattár vektoros és attribútum adatai (MGSZH Erdészeti Igazgatóság)
  • Egyéb, a mintavételi területet ábrázoló vektoros és raszteres állományok (topográfiai térképek, digitális terepmodellek, vízfolyások, források, utak, sziklakibúvások, felszínborítás stb.)

 Ehhez kapcsolódó térinformatikai fejlesztési feladatok:

  • A háttéradatok fájl, vagy adatbázis szintű tárolási és hozzáférési rendszerének kialakítása, karbantartása, standard jelkulcsok, megjelenítési beállítások készítése.
  • Hiányzó, vagy hiányos (de a projekt szempontjából nélkülözhetetlen állományok) előállítása, kiegészítése.
  • Az adatok helyfüggő keresésének, lekérdezésének segítése.

A projekt egyik fő célja egy olyan terepi adatgyűjtési, kiértékelési módszertan kialakítása, mely hatékonyan támogatja a Natura2000 területek kezelési, állapotfigyelési folyamatait. A módszertan kialakításában elemi szerepet játszanak a nagy mennyiségű biotikai és háttéradatok tárolási, elemzési, kiértékelési folyamatai.

A módszertan átadhatóságának egyik kulcseleme ezen folyamatok és módszerek dokumentáltsága és egységesítése. Ennek fő pontjai az alábbiak:

  • A terepi adatgyűjtés dokumentáltságának, a gyűjtött attribútumoknak (eszközfüggetlen módon) kompatibilisnek kell lennie a projekt adatbázisával!
  • Ennek érdekében az adatgyűjtési elvárásokat a projekt elejétől minden gyűjteni tervezett adattípusra tisztázni és kontrollálni szükséges.
  • Az adatáramlási és kezelési folyamatokat az átadhatóság igényeinek megfelelően dokumentálni kellő
  • Konzultálni kell a TIR kezelését, fejlesztését végző csoport tagjaival a gyűjtött biotikai adatok beilleszthetőségének biztosítása érdekében (szükséges attribútumok, használatos kódok, kulcsok stb.).
  • A kapcsolódó adatértékelési eszközöket, módszereket, rutinokat megfelelően dokumentálni szükséges, elsősorban a távérzékelési adatok szakértői feldolgozásának módszereit és a mintavételi pontok predikciós rutinját.
  • Dokumentálni szükséges a felépített geoadatbázist és annak adatkezelési folyamatait.
  • Az adatbevitel és az adatbázis-kezelés kontrollált módon történne, úgy, hogy a teljes, központi geoadatbázishoz az adatbiztonság érdekében csak néhány
  • szakember férjen hozzá.
  • A teljes geoadatbázisból lekérdezések alkalmazásával juthatnak hozzá a partnerek az adatokhoz elemzés céljára. Hasonló lekérdezés teremti meg a lehetőségét a TIR-be való adatbevitelnek is.

Távérzékelt adatok felhasználása

Távérzékelt adatokkal – légi- és űrfelvételekkel – nagy területekről lehet egységes, pontos információt nyerni. Megfelelő képfeldolgozási eljárások alkalmazásával sok terepmunka kiváltható. A projekt során a következő célok megvalósításában tervezzük távérzékelt adatok használatát:

A) Az erdőszerkezet szempontjából homogén és heterogén területek elkülönítése

Középhegységi tájban az erdőművelés szempontjából nehezen elérhető meredek területek, a változatos domborzat, a sziklás területek vagy sziklakibúvások, a vízmosások, patakmedrek, vizenyős területek valószínűsítik a heterogén erdőszerkezet kialakulását, ami az erdőjóság egyik kulcsa. Az ilyen területekre jellemző a többkorú állomány, vagy a kis területen több kisebb, különböző korú állományrész jelenléte, sok az öreg és elhalt fa, a cserjeszint változatos. Ezzel szemben a homogén területeket nagyjából egykorú faállomány jellemzi, az idős fák, holtfák száma csekély, a cserjeszint hiányzik vagy ritkás. A nagy felbontású távérzékelt adathordozókon megfelelő képfeldolgozási eljárások alkalmazásával jól elkülöníthetők az erdőszerkezeti szempontból változatos és kevésbé változatos területek.

B) Mintavételi terv kialakítása

Az erdőszerkezeti szempontból homogén és heterogén területekre más mintavételi terv készítendő. A homogén területeken az erdőállapot felméréshez szükséges mintavételi háló rácspontjainak sűrűségét ritkábbra, a heterogén területeken sűrűbbre kell venni. A hálószemek távolságának megállapításához statisztikai módszereket alkalmazunk, a mintavételi pontok információinak autokorrelációját minimalizálva.

C) Egyes erdőszerkezeti elemek feltérképezése

A nagy felbontású távérzékelt adatok lehetővé teszik egyes, a monitorozandó állatcsoportok szempontjából kulcsfontosságú erdőszerkezeti elemek lokalizációját. A lokalizáció lehetőségének és pontosságának vizsgálata – az egyes erdőszerkezeti elemekre külön-külön – a fejlesztendő módszertan része. A távérzékelt adatokkal potenciálisan lokalizálható erdőszerkezeti elemek:

  • az uralkodó állományhoz képest idős és/vagy nagyméretű fa,
  • fekvő és álló holtfák (LIDAR-ral jól vizsgálható, de kérdés a költséghatékonyabb távérzékelt adatok használhatósága, pl. téli kép)
  • természetes- és mesterséges lékek
  • cserjés, fiatalos foltok
  • eltérő fafaj uralta folt

D) egyéb táji elemek térképezése

  • sziklás területek
  • barlangok, töbrök
  • vízmosások, források, vízállásos területek

A projekt során többféle távérzékelt adat – hiperspektrális és multispektrális légifelvételek, űrfelvételek – használhatóságát teszteljük. A tesztelés során figyelembe vesszük, hogy az adott adattípus

  • milyen feltételekkel hozzáférhető,
  • milyen költségigénye van,
  • melyik fent ismertetett feladat kivitelezésében használható,
  • milyen munkamennyiséggel jár az adott szempontú feldolgozása.

A különböző távérzékelt adatok felhasználásakor a távérzékelési felbontásfogalmak, dimenziók alapján kategorizáljuk az adatot, és vizsgálataink során (l. lentebb) megállapítjuk a konkrét felhasználhatóság szempontjából célszerű felbontási kritériumokat. Az alábbi felbontás-kritériumokat és dimenziókat tervezzük figyelembe venni:

  • Térbeli felbontás
  • Spektrális felbontás
  • Radiometriai felbontás
  • Időbeli felbontás

A projekt távérzékelési tárgyú vizsgálatainak alapvető célja, hogy olyan optimális eljárásokat dolgozzunk ki, amelyek lehetővé teszik az adatok félautomatizált elemzését és ezáltal a terepi felmérés támogatását, illetve részleges kiváltását.

Az algoritmusok kidolgozása során az első lépés egy részletes statisztikai adatelemzés, amelynek során a térinformatikai rendszerbe integrált adatokat összevetjük mind egymással, mind a távérzékelt felvételekkel, valamint az azokból származtatható mutatókkal. Az elemzés során a cél azoknak a távérzékelési adatokból kinyerhető mutatóknak az azonosítása, valamint azon összefüggéseknek a kimutatása, amelyek az erdőállapot-felmérést támogatják.

Az elemzések során az optimális térbeli felbontás meghatározásához a nagy felbontású felvételeken alapuló szimulációk, valamint variogram-elemzések felhasználását is tervezzük.

Felvételre kerülő attribútumok kiválasztása

A felvételre kerülő attribútumok kiválasztásának első lépése a hazai és nemzetközi tapasztalatok irodalmi áttekintése. A legfontosabb hazai források az alábbi állandó és projekt-jellegű adatgyűjtések módszertani kötetei:

  • Országos Erdőállomány Adattár
  • Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE)
  • Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
  • MÉTA projekt: Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa
  • TERMERD projekt: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata
  • Erdőrezervátum Program

A nemzetközi irodalmak közül elsősorban a nemzeti erdőleltárok összehasonlító elemzései[1], nemzeti erdőleltárok módszertani leírásai[2], valamint regionális léptékű erdőtermészetességi vizsgálatok[3] dokumentációi lehetnek segítségünkre.

A módszertani fejlesztés során a lehető legnagyobb tematikai gazdagságra törekszünk, amely érinti az erdő szerkezeti és összetételbeli elemeit, a speciális mikroélőhelyeket és a természetességi mutatók elemeit egyaránt. A teljesség igénye nélkül ezek a következő kategóriákból kerülnek ki:

  • Termőhelyi állomány-jellemzők (pl. talajviszonyok, sziklásság, mikroklíma)
  • faállomány-adatok
    • fő- és elegyfajok aránya
    • méreteloszlás és térbeli változatossága
    • záródáshiány és térbeli változatossága
    • holtfa-adatok (típus, mennyiség, átmérő, korhadtsági fok stb.)
    • szintezettség
      • cserjeszint borítása, fajösszetétele
      • aljnövényzet borítása, fajösszetétele, élőhelytípus azonosítása
      • speciális mikrohabitatok (szikla, vízfolyás, forrás, barlang, üreg stb.)
      • veszélyeztető tényezők
        • felújulás képessége
        • vadhatás
        • idegenhonos fertőzöttség
        • bolygatásnyomok (gyökértányér, fadőlések, gomba- és rovarkártevők stb.)
        • életnyomok (odú, madárfészek, rágottság, kéreghántás, taposottság, hullaték stb.)

Az attribútumok közül a költség-, eszköz-, munka- és szakemberigény figyelembe vételével választjuk ki a módszertani fejlesztésbe bekerülő változókat. Az egyes változók adaptálására is szükség lehet, a fejlesztés során tehát új változótípusok, illetve új skálák is előállhatnak. A folyamat során sok változóból indulunk ki, és ezek korrelációját vizsgálva ki tudjuk szűrni azokat, amelyek egyszerűbb módon vizsgálhatóak, objektívebbek és biztosítják ugyanazokat az információkat, mint a nagyobb erőforrás-igényűek. Ugyanez érvényes a mintavételi pontosságra: a módszertani fejlesztés kis területen nagyon részletes adatok felvételét igényli, amely segítségével térfolyamat-elemzéssel feltárható a szükséges minimális távolság a pontok között. Másként szólva tudatos túlmintavételezéssel keressük a projekt szempontjából optimális tematikus gazdagságot és térbeli felbontást. Mivel ezek az értékek erdőtípusonként eltérőek lehetnek, az erdőállomány sajátságait (fafajösszetétel, kor, természetességi állapot stb.) tekintve markánsan eltérő tesztterületekre van szükség.

Az erdőállapot-felmérés módszertani fejlesztése során néhány kis kiterjedésű, de állománykép szempontjából eltérő mintaterületen szeretnénk tesztelni a távérzékelt adatok használhatóságát (lásd Távérzékelt adatok felhasználása alfejezet). A távérzékelt és a terepen rögzített adatok együttes értékelésekor eldönthető, hogy vannak-e változók, amelyek esetében lehetséges a távérzékelt mintavétel. Például amennyiben a fafaj meghatározása lehetséges a távérzékelt adatokból, akkor az elegyfafajok arányát nem szükséges terepen felvenni. Ezen túl a távérzékelt adatok a mintavételi sűrűség meghatározásakor is szerepet játszhatnak a homogén és heterogén foltok elkülönítésén keresztül. Az elemzések segítségével elkészül egy mintavételi terv, amelyet a mintavételezésben nagy tapasztalattal rendelkező svájci partner bírál avéglegesítés előtt.

Erőforrásigény és várható eredmények

A részfeladat első blokkja (GIS-fejlesztés), amely a teljes projekt számára létrehozza az informatikai környezetet, szakértő bevonását teszi szükségessé. A távérzékeléses adatok gyűjtésének fázisai (képek vásárlása, képfeldolgozás) szintén speciális tudást igényelnek. A költségek egy része a szoftver beszerzéseket érinti, a fennmaradó rész pedig a szakértői díjakat. Ezek a költségek az alvállalkozói díjakban szerepelnek, és szakértői becsléseken alapulnak.

A terepi mintavételek legalább 30 terepi napot vesznek igénybe, amelyet a szakértőkkel és érintettekkel való folyamatos konzultáció egészít ki.

A részfeladat legfontosabb eredménye egy komplex szemléletű, minden eddigi erdőfelmérésre irányuló módszernél gyakorlat orientáltabb és költséghatékonyság szempontjából optimalizált, ágazat specifikusan kidolgozott erdőállapot térképezési módszertan, mely az erdővel kapcsolatos természetvédelmi és erdőgazdálkodási döntéseket közvetlenül alapozhatja meg. Az új módszertan jelentősége abban rejlik, hogy az erdők jóságát, természeti állapotát nem csupán fajösszetétel és mennyiségi arányok alapján, hanem a biodiverzitást alapvetően meghatározó élőhelystruktúra szempontjából is leírja, úgy, hogy térinformatikai szempontból az egyes változók egymástól függetlenül és bármilyen kombinációban is elemezhetők. Ilyen szemléletű, nagy területeken reális idő és pénz ráfordítással alkalmazható módszertan jelenleg nem létezik, pedig a megfelelő alapadatok hiánya jelenleg az erdők hasznosításával és védelmével kapcsolatos következetlen, megalapozatlan, vagy kifejezetten káros döntésekhez vezet, nem utolsó sorban mélyíti az erdőgazdálkodás-természetvédelem közötti konfliktusokat, ami az erdőkkel kapcsolatos társadalmi érdekérvényesítés szempontjából stratégiai jelentőségű probléma.

A módszertannal kapcsolatban megemlítendők még az alábbi szempontok:

  • Az állapotfelmérési módszertan kialakítása komplex módon, az adatgyűjtés – feldolgozás - értékelés – felhasználás teljes folyamatának együttes tervezésével történik meg, ami biztosítja a célorientáltságot és a közvetlen gyakorlati felhasználást. A folyamat minden eleme részletesen kidolgozott és protokollban rögzített lesz (beleértve a rutinszerű lekérdezéseket és kimutatásokat is), ami a potenciális felhasználók számára lehetővé teszi az egyszerű, jól átlátható használatot és segíti a módszertan átadását, terjesztését.
  • A módszertan része a TIR felé történő adatszolgáltatás biztosítása, az új típusú erdőállapot adatok és elemzések beillesztése a kormányzati természetvédelmi nyilvántartásba. A fejlesztésnek ez az eleme garantálja a hosszú távú ágazati felhasználást és a módszertan megszilárdítását a standard állapotleíró módszerek között.
  • A légifelvétel elemzések eredménye alapján optimalizálhatóak a későbbiekben a légifelvétel beszerzések (mivel ismert lesz az erdőfelmérési célokra legalkalmasabb, szükséges és elégséges képminőség), továbbá a légifelvételekről nagy biztonsággal legyűjthető információk a további felmérések során is segítenek a terepmunka mennyiségének minimalizálásában. A javasolt távérzékelt adat-elemzések leírása ugyancsak részét képezi a módszertani protokollnak, így a tapasztalatok átadhatók, terjeszthetők.
  • A módszertan jellege alapján bármely erdővel borított területen alkalmazható, nem kötődik specifikusan jelen projekt vizsgálati területéhez, ezért általános felhasználásra alkalmas.
  • A módszertan magába foglalja a Magyarországon eddig kipróbált erdőfelmérési és monitoring tapasztalatokat, kibővíti ezeket külföldi kutatások eredményeivel (Svájc, Kárpátok Egyezmény Tagszervezetei), ezért várhatóan a felhasználási céloknak nagy hatékonysággal megfelelő és nemzetközi szinten is bemutatható fejlesztés lesz.

 

2. Erdőállapot felmérések Magyarország Kárpát-régiójában

Célok

Az erdőállapot felmérés célja, hogy alapvető információkhoz jussunk Magyarország Kárpát-régiójának azon területein, ahol hiányosak az ismereteink, illetve olyan adatokat gyűjtsünk és tegyünk felhasználhatóvá, amelyek segítségével lehetővé válik az erdők igazságos és fenntartható használata. Az erdőállapot felmérés alapja az 1. részfeladatban részletesen bemutatott módszertani fejlesztés végleges mintavételi protokollja. Az elvégzendő ponttérképezés a projekt céljainak megfelelő tematikai gazdagságot finom léptékben biztosítja. Nem csupán egyetlen poligonrendszer állítható elő segítségével, hanem változónként és változó-kombinációk létrehozásával a kérdéseknek megfelelő tematikák szerepeltethetők. Az erdőrészleteken belüli változatosság megjelenítése mellett az elemzés során gyűjtött adatokból tájléptékben értelmezhető kérdések adatigénye is kielégíthető.

A teljes területi lefedésű térképeket biztosító ponttérképezést nagy kiterjedésű egybefüggő erdőterületeken kívánjuk megvalósítani. A térképezés célterületeit az alábbi térkép mutatja.

A Börzsöny kiemelt célterülete az erdőállapot-felmérésnek, hiszen erre a nemzeti parki területre az aggteleki és bükki területekkel ellentétben nem készült teljes lefedésű vegetációtérkép, az erdészeti adatok mellett nagyon kevés biotikai adat áll a természetvédelem rendelkezésére. A következő terület a Mátra hegységben került kijelölésre. Alapja a Mátrai Tájvédelmi Körzet különleges természetmegőrzési területe, amelyet két különleges természetmegőrzési terület egészít ki (Mátrabérc- Fallóskúti-rétek (Natura 2000 kód: HUB20049) és Mátra északi letörése (HUBN20047)). A mintavétel kiterjed majd a teljes Natura 2000 területekre a tájvédelmi körzet határain túl. A terület csupán tájvédelmi körzet-szintű védettséget élvez, ezért a megőrzésben a fenntartható gazdálkodási folyamatok elősegítése még erőteljesebb szerepet játszik. A terület kiválasztásában szerepet játszott az is, hogy egy gazdálkodással intenzívebben érintett terület állapotát össze tudjuk hasonlítani természetközelibb élőhelyekkel.

Végül az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) területén belül jelöltünk ki nagy méretű mintaterületet. Az ANP területén jelentős saját vagyonkezelésben lévő erdő van, amely területeken a nemzeti park természetvédelmi célú kezeléseket tervez végrehajtani. A kezelések hatékony tervezésének és az eredmények értékelésének előfeltétele, hogy az erdők jelenlegi állapotáról részletes adatok álljanak rendelkezésre.

A kiválasztott – Jósva- és Bódva-völgytől északra elhelyezkedő – mintaterületen belül az erdőtervezett erdők összesen 9425 ha-t foglalnak el. A mintaterület teljes egészében védett, illetve fokozottan védett (NP besorolású) terület, és része az "Aggteleki-karszt" különleges madárvédelmi területnek (Natura 2000 kód: HUAN10001) és az "Aggteleki-karszt és peremterületei" kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek (Natura 2000 kód: HUAN20001).

A mintaterület az ANP erdeiben mutatkozó (termőhelyi mintázatból, korábbi használatokból, jelenlegi kezelési viszonyokból levezethető) változatosságot jól reprezentálja, s egyben magába foglal számos különleges státusú területet. A mintaterület ennek megfelelően:

  • a nyílt (fedetlen) karszt termőhelyi szituációinak szinte teljes spektrumát, illetve az Aggteleki-karszt területén található erdei élőhelytípusok zömét felvonultatja
  • korábban jelentős és mérsékeltebb erdei haszonvételeknek (legeltetés, sarjerdőgazdálkodás, faszénégetés, mészégetés stb.) kitett erdőtömböket is tartalmaz
  • magába foglalja az ANP azon erdeinek zömét (becslés szerint legalább 2000 ha-t), melyben az elmúlt 30-40 évben nem, vagy alig történtek erdei haszonvételek (fakitermelések)
  • magába foglal jelenleg is kezelt (erdőgazdálkodás alatt álló) erdőtömböket (legalább 3000-4000 ha-t), s ezen belül az ANPI kezelésében levő erdőket is
  • magába foglalja az ANP különleges védelmet élvező területeit, vagyis három erdőrezervátumot (Haragistya-Lófej, Nagy-oldal, Alsó-hegy), a Bioszféra Rezervátum magterületét, valamint az ANP tervezett természeti övezetét (ún. A-zóna)

Terepmunkát végzők felkészítése és tréning

A részfeladat elvégzésének első lépése a terepmunkát végzők kiképzése, amely során a módszertan elsajátítása, az egyes felmérési lépések tisztázása és a követelmények ismertetése a cél. A terepi adatfelvétel komplex, egyebek mellett fajfelismerést, kiváló terepi tájékozódást és adatrögzítést tartalmazó feladat. A találkozó ezért elméleti és terepi felkészítést egyaránt tartalmaz majd. A kezdeti felkészítés eredményeként a felmérők megtanulják a mérőeszközök használatát és tapasztalatot szereznek a szubjektív elemeket is tartalmazó változók felvételéhez. A tréning szervezésében és lebonyolításában a nagy tapasztalatokkal rendelkező svájci partner is részt vesz, amely elősegíti a nemzetközi tapasztalatok beépítését és a kiváló adatminőség biztosítását.

A terepi felmérés során évente legalább egyszer szükség van az esetleges módszertani kérdéseket tisztázó, adathomogenitást biztosító találkozóra, amelyet a három évben a három különböző helyszínen tervezünk megtartani.

Erdőállapot-térképezés

A térképezés a teljes projekt – mind időben, mind humánerőforrás-igény szempontjából – legnagyobb lélegzetű tevékenysége. A térképezést 7-10 mérőpár végzi az 1. részfeladatban ismertetett, módszertani fejlesztés során véglegesítendő protokoll szerint. A szisztematikus mintavétel minden pontban számos mérhető változót fog tartalmazni. Az egyes pontok távolsága változni fog az erdőállomány heterogenitásának megfelelően, amelyet a rendelkezésre álló adatok és a projekt keretében készített távérzékelt adatok alapján állapítunk meg. A felmérők és a helyszínbejárások úgy kerülnek meghatározásra, hogy az ingázásokat és a terepen történő mozgást minimalizáljuk. Terveink szerint például két mérőpár egymástól kis távolságra dolgozik majd, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen járművel jussanak ki, továbbá a biztonságukat is javítja azokon a területeken, ahol a mobil-hálózat nem biztosít lefedést (célterületek jelentős része).

Az adatrögzítés digitálisan történik, amelynek számos előnye van. A felmérők a létező, korábbi projektektől, támogató szervezetektől kapott és az 1. részfeladatban részletezett módon rendezett adatok releváns részeit magukkal tudják vinni terepre, ahol a tájékozódást és az adatellenőrzést segítik. Az attribútumok többségére az előre várható értékek a készülékben lesznek tárolva (pl. fajlisták, skálák), így kicsi a hibázás lehetősége. A digitális adatrögzítés már terepen lehetőséget biztosít az adatellenőrzésre (pl. figyelmeztetés üresen hagyott mezők esetén), és az adatvesztés megakadályozására is hatékony módszerek léteznek. További előny a költséghatékonyság: az adatok egységes formátumban, átalakítás és digitalizálás nélkül jutnak a geoadatbázisba, amely jelentős költségek megtakarítását teszi lehetővé. A terepi felmérők adatai hetente beérkeznek az adatbázisba, amely alapján a munka előrehaladását követni lehet, az adatok kézi ellenőrzése után pedig lehetőség van konzultálásra a terepi felmérőkkel nem sokkal az adatok felvételét követően.

Az adatminőség biztosítása érdekében független terepi munkavégzők egyes mintavételi pontokat újrafelvételeznek. Az újrafelvételezett pontok arányára, az újramintavételezési protokollra a svájci partner tesz javaslatot a svájci tapasztalatok alapján (lásd 19/1. melléklet).

Erőforrásigény és várható eredmények

A végleges erdőállapot-felmérési protokollnak olyan változókat kell tartalmaznia, hogy a mintavétel a teljes területre (kb. 50000 ha) a rendelkezésre álló három év alatt elvégezhető legyen. Az adatminőség és a szükséges szaktudás figyelembe vételével 7-10 mérőpárral számolhatunk. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján 5000 terepi felmérői napra becsüljük az állapot felmérés erőforrásigényét. Az adatminőség és a szükséges szaktudás figyelembe vételével 7-10 mérőpárral számolhatunk. Egy mérőpár esetében átlagosan 20 ha/nap haladási sebességgel számolunk, amely alapján tíz mérőpár esetén kb. 85, hét mérőpár esetén pedig kb. 120 terepnap/év/mérőpár adódik.

A terepi mintavétellel párhuzamosan szükség van a geoadatbázis kezelésére, amely a GIS-fejlesztési munkálatokkal kapcsolódik össze. Az adatellenőrzést a projekt terhére alkalmazásban lévők végzik el, ezért a kiszállások az ELTE és DINPI költségvetésében szerepelnek.

Az új erdőállapot-felmérési módszer helyszíni alkalmazása a projekt célterületein a fejlesztés használhatóságának közvetlen bizonyításán túl nagyszámú alapadatot eredményez, melyek ilyen minőségükben is hasznosulnak. Összesen kb. 50000 hektár védett és Natura 2000 területre vonatkozóan komplex erdőállapot-leíró adatok keletkeznek, melyek adott területeken az erdő fajösszetételét, szintezettségét, a mikroélőhelyek típusát és arányát, a holt fa mennyiségét és további szerkezeti jellemzőket objektíven és térben explicit módon mutatnak be. Az adatok geoadatbázisba kerülnek, amely a már létező adatokkal való összevethetőséget és ponttérképek formájában azonnali kimenetet biztosít. Ezért ezek az alapadatok közvetlenül használhatóak az alábbi feladatok ellátásához:

  • erdészeti üzemtervek véleményezése, fahasználatok és erdőkezelési beavatkozások jóváhagyása/korlátozása;
  • természetvédelmi kezelési terv, valamint Natura 2000 fenntartási terv készítés (területbemutatás, természetvédelmi célok meghatározása, kezelések erdőrészlet szintű kidolgozása);
  • egyedi hatósági döntések (pl. üzemmódváltás) megalapozása a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségeknél;
  • a Kárpátok Egyezmény feladatainak és nemzetközi programjainak (biodiverzitás értékelés a Kárpátokban, erdők helyzetértékelése a Kárpátokban, közös erdőjóság indikátorok meghatározása stb.) teljesítéséhez szolgáltatható és elemezhető alapadat;
  • EU jelentőségű erdőtípus, vagy Natura 2000 terület állapotértékeléséhez (természetesen csak a vizsgált területre vonatkoztathatóan).


[1] pl. Tomppo és mtsi. (szerk.), National Forest Inventories, Springer, 2010; Parviainen et tsi. (szerk.) Forest Reserves Research Network, COST Action E4, OPOCE, 2000

[2] pl. Markus Keller (szerk.) Swiss National Forest Inventory, Manual of the Field Survey 2004-2007

[3] pl. Grabherr és mtsi., The MAB research project "Hemeroby of Austrian forest ecosystems" Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1994