HÍREK

A hazai erdőségek közül az Aggteleki-karszt, a Márta és a Börzsöny mintegy 50.000 hektárt érintő területén folyó Svájci Hozzájárulás pályázat ismét jelentős eseményhez érkezett: a projekt keretén belül megvalósuló erdőállapot felmérés részeként szeptember közepén szakmai fórumot tartottak a projektben résztvevő szervezetek szakemberei. Ennek keretében bemutatásra került az erdőállapot-felmérés jelenlegi állapota és az elért eredmények, valamint vitára bocsátották a projekt eddigi időszakában felmerült kérdéseket. A találkozón részt vett a svájci székhelyű pályázati partnercég, a Hintermann & Weber környezetvédelmi konzultációs iroda két munkatársa Matthias Plattner és Thomas Stalling is, akik a svájci biodiverzitás-monitorozás koordinálásából származó tapasztalataikat osztották meg a résztvevőkkel a bemutatott módszertan tükrében.

A protokollra vonatkozó javaslatok megvitatása mellett kiemelt szerepet kapott a potenciális felmérők szakmai képzése, amelynek keretében alkalmassá fognak válni a módszer gyakorlati végrehajtására, és jó minőségű adatokat gyűjthetnek a vizsgálat alá vont erdőterületeteken.

A háromnapos szakmai találkozót Kolozs László is megtisztelte jelenlétével, aki a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság munkatársa. A szervezet keretein belül részt vesz az erdőleltárak (országos adatokat biztosító erdészeti monitoring programok) tervezésében, fejlesztésében és végrehajtásában. Elismerő szavai mellett megszívlelendő javaslatokat is kaptunk a módszertanra és a felmérők képzésére vonatkozóan.

A fórum kiemelt témái közé tartozott a zoológiai kutatások és az erdőfelmérés kapcsolatának harmonizációja, valamint a kérdéses területek szakmai vitája. Ennek célja, hogy az erdők állapotából (pl. fafajösszetétel, korszerkezet, holt faanyag mennyisége és minősége) minél jobban lehessen következtetni az erdőhöz kötődő állatfajok jelenlétére. Mindhárom felmérendő állatcsoport – odúlakó madarak, denevérek, fatestben táplálkozó (xilofág) rovarok – szakértője képviseltette magát a fórumon.

Bajor Zoltán a madártani felmérések tervezett módszertanával kapcsolatosan elmondta, hogy elsősorban az odúlakó madarakra fognak koncentrálni a mintavétel tervezésénél, de a hajnali felmérések során minden látó- és hallótávolságba került madárfaj jelenlétét rögzítik. A börzsönyi felmérésbe elsősorban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Börzsönyi Helyi Csoportjának tagjait kívánják bevonni.

A Börzsönyben folyó, denevérfajokkal kapcsolatos kutatás vezetője, Dobrosi Dénes bemutatta saját fejlesztésű detektorát, amely képes a denevérek által használt frekvenciatartományban adatokat rögzíteni. A hangok felismerését, fajhoz, fajcsoporthoz kötését jelenleg kizárólag szakemberek tudják elvégezni, de fejlesztés alatt állnak olyan módszerek, amelyekkel automatizálhatóvá válik a felismerés. Ez a vártnál nagyobb mennyiségű adat rögzítése miatt igen fontossá fog válni a jövőben, ugyanis az adatfeldolgozás időigényes munkafolyamat, melynek hatékonyabbá tétele lényeges kérdés a munkavégzés szempontjából.

A projekt xilofág rovarokkal foglalkozó szakértője, Csóka György olyan mikroélőhelyeket mutatott a találkozó terepi programján, amelyek nem csupán táplálkozóhelyet jelentenek a holt faanyaggal táplálkozó rovarok számára, hanem egyéb fajok telelőhelyéül is szolgálnak.

A zoológusokkal való egyeztetés eredménye, hogy a megbeszélések során finomodtak a zoológiai vizsgálatok tervezett módszerei, illetve megfogalmazódott az az igény, hogy az egyes állatcsoportok és az erdőállapot-felvétel vizsgálati helyszínei, felmérési pontjai ugyanazok legyenek, mert így biztosítható lesz a jövőben az egyes élőlénycsoportokról gyűjtött adatsorok összehasonlíthatósága.

Ennek előkészítésére 2013. ősz során egy közös terepi munkát tervezünk, ahol remélhetőleg a felmérésekbe bevont összes zoológus, valamint az ELTE fejlesztő csapata közösen alakítja ki a jövő évi felmérések tervezetét.

Köszönettel tartozunk minden résztvevőnek és a Tóviki Vadászház munkatársainak, akik biztosították a megfelelő munkakörnyezetet.