Nagyobb denevérkolóniák vizsgálata során mindig nehéz az állatok létszámának viszonylag pontos megállapítása. Ennek pedig nagy jelentősége van, hiszen egy adott faj vagy denevérközösség veszélyeztetettségének mértéke, az állománynagyság alakulása, illetve ennek alapján a védelmi beavatkozások eredményessége alapvetően ennek az adatnak az alapján állapítható meg....
A intézkedés elsőrendű célja az erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevérek számára ivóhelyek létesítése volt, de nyilvánvalóan a beavatkozások haszonélvezői lettek a kétéltűek és a vízhez kötődő rovarok is....
A Rosalia sorozat 9. része szemelvényeket mutat be „Az erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban” című kutatási pályázat eredményeiből. ...
A projekt keretében megtörtént a földalatti szálláshelyek denevérbarát fenntartása és átalakítása az aggteleki Baradla-barlang Kis-Baradla oldalágában, a Róka-ágban, illetve a szintén aggteleki Béke-barlangban....
2016. október 6-án Bernben egy kifejezetten erre a célra szervezett workshop-on bemutattuk a projekt eredményeit a donor ország szakembereinek. ...
A pályázat keretében az erdei élőhelyekhez kötődő denevérfajok védelme érdekében több olyan, egymástól eltérő célú és jellegű aktív beavatkozást terveztünk, melyek innovatív jellegűek. Egyik ilyen feladat volt az erdőlakó, illetve erdei élőhelyeken táplálkozó épület- és barlanglakó denevérfajok élőhely-fejlesztése mesterséges szálláshelyekkel is. ...
Kevesen tudják, hogy a holt és korhadó fák, facsonkok nagyon fontos funkciót töltenek be az erdő életében. Tanítsd meg nekik Te! Egyetemi, főiskolai hallgatók pályaműveit várjuk - a győztesek a WWF Magyarország külföldi tanulmányútján vehetnek részt....
A Királyréten, szeptemberben megrendezett kétnapos konferencián a projekt legfőbb eredményeink bemutatása mellett az is cél volt, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai személyesen elmondhassák, a projekt eredményei milyen módon segíthetik leginkább munkájukat. ...
A „pályázat egyik fontos célja a denevér állományok gyakorlati védelme, az erdőhöz kötődő denevérfajok állományerősítése. Ennek keretében az erdőkben táplálkozó, de mesterséges objektumokban és barlangokban szállást foglaló kolóniák szálláshelyeinek fenntartása és denevérbarát átalakítása, a denevérek jelenlétéből eredő negatív hatások csökkentése történik....
Sikeresen lezajlott az Északerdő Zrt. szelce-pusztai turistaházában egy tájékoztató rendezvény. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén azokról a modulokról esett szó, amelyek a tájegységben zajlanak, így fókuszban az erdőfelmérés és a denevérvédelem állt....
Tóth Vilmos építész tervezési munkájának eredményeként a pályázat elindulásakor már létezett egy moduláris szerkezetű denevérodúk létesítésére vonatkozó műszaki koncepcióterv, odúk kivitelezése és tesztelése azonban eddig még nem történt. Projektünk e terv továbbfejlesztését és gyakorlati tesztelését, valamint az alkalmazási lehetőségek felderítését célozza....
Projektünket 2014 novemberében prezentáltuk a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián, Szegeden. Egy átfogó előadással és a módszertani részleteket közlő poszterrel mutattuk be a projekt erdőállapot-felmérési munkáit.......
...
Hazánk kárpáti területekre eső erdeinek felmérését szakavatott csapat fogja végezni a következő években. Az első jelentkezők bemutatkozására, a tennivalókkal való ismerkedésre a Börzsönyben, a Királyréttől nem messze található Tóviki vadászházban került sor....
Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című, a Svájci Hozzájárulás támogatásával indított projekt ünnepélyes megnyitójára február 28.-án került sor....
A PROJEKTRŐL
A projekt célja a Kárpátok régiójához tartozó Északi-középhegység területén az erdei életközösségek, erdőtípusok és az életciklusukkal erdőhöz kötődő állatcsoportok (denevérek, rovarok, odúlakó madarak) környezeti állapotának komplex felmérése és értékelése, a Natura 2000 területek és fajok védelme, valamint az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságának erősítése érdekében.
Legfontosabb feladatcsoportok:
1. Erdőállapot-felmérési módszertan fejlesztése
2. Erdőállapot felmérések a Börzsöny, Mátra, Aggteleki Karszt területén
3. Zoológiai kutatások az Északi-középhegység területén
4. denevérek állományerősítése innovatív berendezések fejlesztésével
5. N2000 erdőtípusok és állatfajok állapotértékelése, javaslatok és
eredmények a Natura 2000 védelem és erdőgazdálkodás felé
6. Erdőkezelés hatás-monitoring rendszer felállítása
7. Kommunikáció.
A projekt három Nemzeti Park Igazgatóság, az ELTE, valamint két civil szervezet együttműködésében valósul meg, de külső partnerként kiemelt jelentőségű az MGSZH Erdészeti Igazgatóság, mint irányító hatóság és az Ipoly Erdő Zrt., mint erdőgazdálkodó együttműködése. A projekt várhatóan 50 000 hektár erdőterületről, legalább tíz, Európai Unió szintjén jelentős állatfajról szolgáltat új adatokat.
A projekt aktualitásai
Az erdők speciális ökoszisztémák, amelyek a társadalom legkülönbözőbb igényeit elégítik ki. Egy adott erdőterületen is számos érdekcsoport élvezheti az erdőből származó hasznokat, legyen ez a fatermesztésből, a gombagyűjtésből, vagy a víztisztításból, esetleg az esztétikai élményből származó érték. Fontos, hogy felismerjük az erdei haszonvételek sokszínűségét, és lehetőséget teremtsünk arra, hogy a különböző társadalmi csoportok egyformán élvezhessék ezeket az előnyöket. Az állami erdők helyzete azért is érdemel külön figyelmet, mert itt a teljes közösség igényeinek megfelelő beavatkozásokat a fenntarthatóság szem előtt tartásával kell tervezni. Az erdők lassan változó, lassan reagáló rendszerek, ezért a jelen döntéseinek hosszú távú hatása van. Jó döntéseket hozni nem csak azért nehéz, mert ehhez ismernünk kellene a jövő generációk igényeit, hanem azért is, mert az egyes használatokhoz tartozó jogok legtöbbször eltérő érdekcsoportok kezében vannak, az egyes használatok között pedig konfliktusok lépnek fel.
Ma Magyarországon egy állami erdőben egyetlen erdőrészlet esetében számos szereplőnek kell megegyezni egymással a haszonvételekről. Az állami erdőgazdaságok, amelyek jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank alá tartoznak az erdőkről szóló hatályos törvény keretei között művelik a területet. Az erdőgazdaságok felügyeletét az erdészeti hatóság (megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai) látja el. A vadgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapján az erdőgazdálkodási üzemtervektől függetlenül létezik egy vadászati üzemterv. A vadgazdálkodás joga ráadásul több esetben az erdőgazdálkodótól eltérő vadásztársaságoké. Az egyik alapkonfliktus e két tevékenység között áll fenn: az esetlegesen túltartott vadállomány nem biztosít lehetőséget az erdők felújítására, illetve növeli a felújítás költségeit károkat okozva ezzel az erdőgazdálkodónak. A harmadik, minden esetben létező, ám ritkán képviselt fél a társadalom, az erdőt használó turisták, állampolgárok. Igényeik egyre gyakrabban jelennek meg civil szervezetek közvetítésével.
Azokon a területeken, amelyek védelem alatt állnak – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, országos jelentőségű védett természeti területek – a nemzeti park igazgatóságok egy újabb érintett szereplőt jelentenek. A nemzeti parkok a területükön elhelyezkedő erdők egy részében vagyonkezelési joggal és feladatokkal is rendelkeznek, ám nagy területeken az erdő- és vadgazdálkodó, valamint a civil szektor mellett felügyelik és korlátozzák a haszonvételeket. Hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, ezeket a feladatokat régiónként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szervei végzik. A Nemzeti Parkok területére természetvédelmi kezelési terveket kell készíteni, amelyek a zónabeosztás alapján a védelem szintjének megfelelően írják elő a szükséges természetvédelmi beavatkozásokat. Ezek elkészülését azonban – sok egyéb ok mellett – a szükséges adatok hiánya is hátráltatja.
A nemzeti parkok területén a tervezési folyamat tehát összetettebb, mint egy tisztán gazdasági erdő esetében. Az, hogy a gazdálkodó milyen beavatkozásokat végezhet el a következő 10 év során, tárgyalási folyamat eredményeként alakul ki. Ezeken a tárgyalásokon a gazdálkodó a saját profitcéljait, a természetvédelem pedig az élőlények védelmének szempontjait próbálja érvényesíteni. A tárgyalások részletszintű megegyezéssel zárulnak, a részletek szintjén eltérő kompromisszumokkal.
Ezzel a gyakorlattal kapcsolatban – egyebek mellett – két potenciális probléma merül fel: egyrészt a tervezési folyamat során a táji és az erdőrészletnél finomabb léptékű megfontolások hiányozhatnak, másrészt a megfelelő tervek elkészítéséhez szükséges alapvető információk nincsenek a felek birtokában.
A részletszintű megállapodások elégtelen voltát két példával szemléltetjük. Az üzemmódok tervezésénél hiba, hogyha nem vesszük figyelembe az erdőrészlet környezetét, hiszen előfordulhat, hogy egy átalakító üzemmódra önmagában alkalmasnak tűnő részletet nem érdemes vágásos üzemmódból átsorolni, hogyha a környező erdőrészletek nem alkalmasak átalakításra (pl. faállomány kora, vagy a közelmúltban végrehajtott egyenletes bontóvágás hatása miatt). A részletszintű gondolkodás ezt a szempontot figyelmen kívül hagyja. Amikor viszont egy végvágás előtt álló erdőrészletre megegyezés születik a hagyásfa mennyiségét illetően, csupán a teljes részletre rendelkezünk fafajsor adatokkal. Ez alapján nem határozható meg, hogy természetvédelmi szempontból milyen térbeli eloszlásban lenne legjobb ezt a hagyásfa mennyiséget visszahagyni. Ehhez az erdőrészleten belüli változatosságot is figyelembe kell venni, aminek jelenleg a tárgyalási folyamat sajátosságain túl az adatok hiánya is gátat szab.
A tervezéshez ugyanis az egyes érintettek eltérő, és felemás megítélésű adatokat használnak. Az erdőgazdálkodó által használt erdőállomány adattár erdőrészlet-szintű átlagokat tartalmaz a fő- és elegyfafajok arányáról és koráról, és nem tartalmaz számos egyéb szempontból értékes, a tervezés során figyelembe vehető részterületet, objektumokat. Nem szolgáltat például adatot a részletben fellelhető álló és fekvő holtfa mennyiségére és korhadási fokára. A természetvédelem által üzemeltetett monitorozások, és egyéb programok elsősorban védett fajok előfordulásait és változó részletességű élőhelytérképeket jelentenek. Az esetek döntő többségében ez a tudás nem alkalmas arra, hogy a beavatkozások szükséges irányát és mennyiségi változóit meg lehessen adni, és a hatásokat lekövethessük. Szükség van rá, hogy rendelkezzünk olyan adatokkal, amelyek a létező adatokat kiegészítik, egyaránt kiszolgálják az erdőgazdálkodói és természetvédelmi szempontokat és komplex kezelési tervek elkészítését teszik lehetővé.
A jelenlegi rendszer súlyos problémája, hogy a részletszintű tárgyalásokon nem születik mindenki megelégedésére szolgáló megoldás. Az évek során ez oda vezetett, hogy a felek nem partnerei egymásnak, inkább ellenfélként tekintenek a másikra. Ezen az segíthet, hogyha közös akarattal, a szektorokon átívelő együttműködéssel mindenki érdeklődésére számot tartó adatokat gyűjtünk, mindenki számára hozzáférhetővé tesszük és ezek alapján készítjük el a terveket. Enélkül nem leszünk képesek a Natura 2000 élőhelyek jelenlegi állapotának fenntartására, illetve fejlesztésére, a természeti értékek megőrzésére, de ez kulcsa a versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodásnak is.
A gazdálkodás alatt álló területek döntő többségére jellemző vágásos erdőgazdálkodás alternatívájaként a 2009-es erdőtörvény (2009. évi XXXVII. törvény) hatályba lépése óta lehetőség van üzemi léptékben átalakító és szálaló üzemmód tervezésére. Ezen üzemmódok terjedéséhez hozzájárul a törvény azon rendelkezése, amely a körzeti erdőtervezések során növekvő arányban előírja a különleges rendeltetésű és megfelelő természetességű erdők átsorolását nem vágásos üzemmódokba. Az elképzelések szerint a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok elterjedése segít a Natura 2000 élőhelyek állapotának javításában illetve fenntartásában, és javulást eredményezhet a közösségi jelentőségű növény-, állat- és gombafajok élőhelyeinek minőségében. Ahhoz, hogy ezen célok megvalósulását értékelni tudjuk, szükség van egy olyan monitoring rendszer felállítására, amely alkalmas az eltérő üzemmódok ökológiai hatásainak összehasonlítására.
A Natura 2000 területekkel kapcsolatban nemcsak hazánkra, hanem az EU számos más tagállamára vonatkozóan is elmondható, hogy forráshiány, valamint a szakértők számának korlátossága miatt nem történt meg a természetes, vagy természetközeli élőhelyek, illetve az EU jelentőségű fajok állományainak recens és részletes átfogó felmérése. Magyarországon is megvalósultak természetesen olyan projektek, melyek egyes mintavételi területeken terepi adatgyűjtéssel, másutt a természettudományos kutatói szférában eddig felvett adatok összegyűjtésével és feldolgozásával igyekeztek országos adatbázist létesíteni a Natura 2000 hálózat kijelöléséhez (mint például a Széchenyi-terv keretében elnyert „Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése, 2002-2005” pályázat MÉTA programja, vagy a KvVM 2006-ban elnyert Átmeneti Támogatás pályázatának Natura 2000 monitorozást megalapozó része), de ezek a programok sem időtartamuk, sem a rendelkezésre álló forrás korlátossága miatt nem tudták biztosítani azt az adatmélységet és mennyiséget, ami a napi természetvédelmi munkához, hatósági döntéshozatalhoz és részletszintű kezelési tervezéshez szükséges (min. 1: 25000 méretarány, valamint adott terület teljes lefedése).
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság esetében az összes Natura 2000 terület (megközelítően 250 ezer hektár) mintegy feléről nem áll rendelkezésre semmilyen növényzetet és élőhelyeket leíró alaptérkép (pl.: élőhelytérkép, vagy vegetációtérkép), a jelölő állatfajok esetében pedig egyes taxoncsoportoknál (mint például az erdei denevérfajok, az ízeltlábúak, a puhatestűek) néhány egyedi kutatási program, valamint a Nemzeti Biodiverzitás és a Natura 2000 monitorozás adatain túl (melyek a teljes Natura 2000 hálózat igen kis területi hányadát érintik) egyáltalán nincsenek elterjedési információk.
Ez a helyzet kisebb eltérésekkel általánosságban is jellemző a hazai élőhelyek kutatottságára, amit külön súlyosbít az a tény, hogy alkalmazott célú, állapotfelmérés jellegű kutatásra sem előirányzott állami költségvetés, sem célzottan kiírt pályázati keret nem áll rendelkezésre, sőt, a legfontosabb pályázati lehetőségeknek (mint például Környezet és Energia Operatív Program) nem lehet része kutatási tevékenység. Mivel a védelem célját képező élőhelytípusok és fajok elterjedésének és természetvédelmi helyzetének ismerete nélkül nem lehet felelős szakmai döntéseket hozni és azokat a társadalom más érdekcsoportjai felé kommunikálni, égetően fontos nagy területek térképezésére alkalmas, költséghatékony és célorientált felmérési módszerek fejlesztése, illetve az előfordulási valószínűségek megbízható predikciójára alkalmas modellek kidolgozása, amelyeknek egyedi projektekből (pl: Interreg pályázatok) finanszírozott felhasználása fokozatosan pótolja a régóta hiányzó Natura 2000 alapadatokat.
A projekt célkitűzései
Pályázatunk elsődleges célja, hogy a mindennapi tervezés számára finom léptékű, a tervezési egységhez igazodó és gazdag tematikájú adatokat biztosítson az érintettek számára, és elősegítse a szektorok közötti együttműködést annak érdekében, hogy ez a típusú adatgyűjtés a projekt időtartama után is fennmaradjon. Az erdőállapot-felmérések legalább 50000 ha területen készülnek el, és három nemzeti park igazgatóság területét érintik.
A kijelölt területek erdőállapotának sok szempontú felmérése során jelenleg nem vizsgált változókat vonunk be, és a pontonkénti mintavételek alapján statisztikai eljárásokkal teljes lefedésű térképeket készítünk. Zoológiai vizsgálatok keretében vizsgáljuk az erdő speciális szerkezeti elemeihez kötődő állatcsoportok közül az erdőspecialista madarakat, a xilofág rovarokat és az erdőlakó denevéreket. Az előfordulási adatok és populációméret-becslések elvégzése mellett kiemelt célunk az egyes fajok élőhely-preferenciáinak részletes vizsgálata. Ezt követően fajonként teljes lefedésű előfordulás-becsléseket tudunk adni az erdőállapot adatok alapján. A konkrét előfordulási adatok és a becslések elősegítik, hogy mélyebb ismeretekkel rendelkezzünk a ritka, speciális igényekkel rendelkező fajokra, valamint hogy a Natura 2000 élőhelyek minőségéről tisztább képet kapjunk. Célunk továbbá két eltérő monitoring rendszer fejlesztése: az erdőkezelési beavatkozások hatásainak középtávú vizsgálatára fejlesztünk monitoring rendszert, amely beindítását 10 mintaterületen elvégezzük, valamint a közösségi jelentőségű középhelységi erdőtípusok állapotmonitorozására javaslatokat fogalmazunk meg.
Az erdőlakó denevérek esetében azonnali beavatkozásokra van szükség az állományok megőrzése érdekében, ezért innovatív denevérvédelmi létesítmények építését tervezzük állományfejlesztésük érdekében.
A célok elérésének egyik fontos eszköze a módszertani fejlesztés, amely egyaránt érinti az erdőállapot felmérést, a zoológiai vizsgálatokat, valamint a monitoring-kidolgozás folyamatát. Célunk, hogy olyan protokollokat állítsunk elő, amelyek költséghatékony módon szolgáltatják a szükséges adatokat.
A kapott eredmények alapján lehetőségünk lesz tehát a természetvédelem és a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatainak javítására, a szektorok közötti együttműködés kapcsán pedig az erdei élőlények szempontjából előnyösebb kompromisszumok születhetnek majd az erdei haszonvételek tekintetében.
A projekt célterületei
A projekt földrajzi lefedése az Északi-középhegység négy nagy területét érinti: a Börzsöny (Natura 2000 kód: HUDI20008) a különleges természetmegőrzési terület teljes erdővel borított területét, valamint a Mátra (HUBN10006) Bükk-hegység és peremterületei (HUBN10003) és az Aggteleki-karszt (HUAN10001) madárvédelmi területek kijelölt részeit tartalmazza. Az alábbiakban tájegységenként fejtjük ki, hogy az egyes területek kiválasztása hogyan történt meg, és milyen speciális aktualitások és igények kapcsolódnak hozzájuk.
Börzsöny
A Börzsöny különleges természetmegőrzési terület 97%-át erdő borítja, amely kb. 30000 ha-nak felel meg. A teljes terület kiválasztásra került, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére nem készült vegetációtérkép, ezért ezen a területen szenvedünk a legnagyobb adathiányban.
Mátra
A Mátra különleges madárvédelmi terület (HUBN10006) lefedi a projekt különböző tevékenységeinek területeit. A terület nemzeti parknál alacsonyabb védettséget élvez és művelés alatt áll. A területen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékes, az állami erdőterületeken pedig az Egererdő Erdészeti Zrt. gazdálkodik. Az erdőállapot-felméréshez a Mátrai Tájvédelmi Körzetet és azt kiegészítendő két
különleges természetmegőrzési területet választottunk ki. A kiválasztás részletei a „2. Erdőállapot-felmérések Magyarország Kárpát régiójában” fejezetben kerültek ismertetésre. A zoológiai mintavételi pontok részletesebb leírása a „3. Zoológiai vizsgálatok” fejezetben található.
Bükk
A Bükk és peremterületeinek több mint 80%-át borítja fás vegetáció. Az erdőgazdálkodást az állami tulajdonú Egererdő Erdészeti Zrt. és az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. végzi. Ezen a területen elhanyagolható a Bükki Nemzeti Park saját vagyonkezelésű erdeinek részesedése, a területről pedig rendelkezésre áll teljes lefedésű vegetációtérkép. Mivel a hegység denevér-faunája különösen gazdag, a denevér-monitoring módszertani fejlesztésnek és az innovatív denevérvédelmi beavatkozásoknak ideális helyszíne.
Aggteleki-karszt
Az ANP területe összesen 20187 ha, amelyből 15293 ha erdőtervezett erdő. A nemzeti park területe két tömbben helyezkedik el, az erdősültség 75,8 %-os. Az erdők jelentős része nemzeti parki vagyonkezelésben van, és célunk, hogy állapotukról és faunájuk minél teljesebb képet kapjunk a természetvédelmi célú kezelések megalapozásához.